Ez az élőlény már 500 millió éve él a Földön

A tengerililiomok a tengeri világ legérdekesebb és legkitartóbb élőlényei közé tartoznak. Ezeknek az ősi tengeri állatoknak a családja közel félmilliárd évre nyúlik vissza, és többszörös tömeges kihalásokon és a Föld környezetében bekövetkezett drasztikus változásokon is túléltek. Hosszú történelmük ellenére a tengerililiomok egyedi alkalmazkodásukkal és lenyűgöző szépségükkel továbbra is lenyűgözik a tudósokat és a nagyközönséget egyaránt.

Mintegy százmillió évvel ezelőtt a ma Észak-Amerikaként ismert kontinens nagy szigetek sorozata volt, amelyeket egy hatalmas, sekély tenger, a Nyugati Belső Tengerút választott el egymástól. Ez a hatalmas víztömeg, amely a Mexikói-öböltől a Jeges-tengerig húzódott, a legmélyebb pontján mindössze 900 méter mély volt – ez a Földközi-tengerhez képest, amely akár 5000 méteres mélységet is elér, igen sekély — számolt be róla a Bizarre Beasts.

A nyugati belső tengeri út meleg, tápanyagban gazdag környezet volt, amely ideális volt a különféle tengeri élőlények számára. Ennek az ősi tengernek a legfigyelemreméltóbb lakói közé tartoztak a tengerililiomok, az óceánfeneket ellepő, fához hasonló szűrőtáplálók. Növényszerű megjelenésük ellenére a tengerililiomok nem növények, hanem állatok, és döntő szerepet játszottak koruk tengeri ökoszisztémájában.

Modern tengerililiomok: A Tollcsillagok furcsa élőlények

Ma is léteznek tengerililiomok, amelyeket több mint 660 faj képvisel, és amelyek főként két csoportra oszlanak: tengerililiomokra és tollcsillagokra. A tengerililiomok, amelyeknek mintegy 80 fajuk van, jellemzően a mélyebb vizekben élnek, gyakran 200 méternél nagyobb mélységben találhatók. A tollcsillagok ezzel szemben a sekélyebb zátonyok ökoszisztémáiban gyakrabban fordulnak elő.

Hosszú evolúciós történetük ellenére a tengerililiomok jelentős változásokon mentek keresztül. A korábban elterjedtebb tengeri liliomok a perm időszak végén, mintegy 252 millió évvel ezelőtt bekövetkezett tömeges kihalási esemény során majdnem teljesen kipusztultak. Ez az esemény nyitotta meg az utat a tollcsillagok evolúciója előtt, amelyek alkalmazkodtak a sekélyvízi élőhelyek uralmához.

Az élőlények anatómiája és alkalmazkodása

A tengerililiomok egyedülálló és lenyűgöző anatómiával rendelkeznek. Pentaradiális szimmetriával rendelkeznek, ami azt jelenti, hogy testük ötoldalú szimmetria köré szerveződik, és ez a tulajdonságuk más tüskésbőrűekkel, például a tengeri csillagokkal, tengeri sünökkel és tengeri uborkákkal közös. Karjaik száma általában az öt többszöröse, bár ez sérülés vagy ragadozás miatt változhat, mivel a tengerililiomok képesek regenerálni az elvesztett végtagokat.

A tengeri liliomok általában egy szárral rögzülnek a tengerfenékhez, míg a tollcsillagoknál nincs ilyen szár, és dinamikusabb mozgásra képesek. Különösen a tollcsillagok váltak vírusszerű hírnévre hipnotizáló, szinte földönkívüli-szerű úszásukkal, ahol tollas karjaikat használva kecsesen mozognak a vízben.

A tengerililiomák érrendszerükben is figyelemre méltó alkalmazkodást mutattak. A legtöbb állattól eltérően vérük lényegében tengervíz, amelyet oxigén, tápanyagok és hulladékok szállítására használnak. Ez az egyszerű, mégis hatékony rendszer tükrözi ősi eredetüket és fiziológiájuk figyelemre méltó hatékonyságát.

Általában helyhez kötött életmódjuk ellenére a tengerililiomok olyan mechanizmusokat fejlesztettek ki, amelyekkel elkerülhetik a ragadozókat. Egy 2010-es tanulmány rávilágított arra, hogy a tengerililiomok, ha lassan is, de képesek mozogni, hogy elmeneküljenek a ragadozók, például a ceruza sünök elől. A kutatók azt találták, hogy az ősi sünök jellegzetes nyomokat hagytak a tengerililiomok fosszíliáin, ami arra utal, hogy az e sünök által gyakorolt ragadozói nyomás vezette a tengerililiomok mobilitásának evolúcióját.

Az aktívabb mozgással rendelkező tollascsillagok viszonylag új keletű alkalmazkodást jelentenek a tengerililiomok vonalában, körülbelül 200 millió évvel ezelőtt alakultak ki. Ez a mozgásképesség és a ragadozók elől való menekülés valószínűleg hozzájárult a különböző tengeri környezetekben való folyamatos túlélésükhöz és sikerükhöz.

Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:

• Gliese 12 b: felfedezték a bolygót, amely megmentheti az emberiséget!
• Videón a valaha volt összes nukleáris robbantás