Öt érdekes tény, amit nem biztos, hogy tudtál Szent Istvánról

Augusztus 20-án minden Szent Istvánról szól, főleg arról, hogy Magyarországot civilizációsan is a nyugati keresztény világ részévé tette. Kevesebb szó esik magáról Szent Istvánról, noha alakját számos irodalmi műben dolgozták fel. De még olykor belőlük is kimaradnak olyan érdekességek, amelyről érdemes tudnunk.

1. Sosem szenvedett vereséget

A magyar történelemben megannyi sikeres hadvezér bukkant fel. Ha fel akarunk sorolni közülük néhányat, akkor Hunyadi János vagy Görgei Artúr nevét szinte biztosan ott találnánk közöttük. Szent István nevét alighanem ritkán említenénk a kiemelkedő győztesek között, pedig érdemes megtennünk: sem vesztes csatát, sem komolyabb katonai kudarcot nem ismerünk tőle. Pedig Szent István háborúit hosszan sorolhatjuk. Belső ellenfelei között találjuk Koppányt, Ajtonyt, az erdélyi Gyulákat, esetleg a bolgár Keánt. Külső ellenségei között a bolgárokat és a szövetségesből ellenséggé váló német-római császárságot, de a lengyeleket is. Utóbbiakról véli úgy a lengyel, a szlovák és a cseh történetírás, hogy az Ipolyig meghódította Magyarországot, a trianoni határokkal furcsán egybeesve, de mindezt egy meglehetősen kései forrásra építve. A valóság az, hogy Vitéz Boleszló lengyel fejedelem egy betörést követően sietve távozott a magyar területekről, így nehezen lehetne ezt a rövid affér Szent István katonai kudarcának tekinteni.

Vagyis István, csaknem egyedülállóan a magyar történelem uralkodói és hadvezérei közül,

100 százalékos hadi pályafutást tekinthet magáénak,

háborúit mind győztesen zárta. Vélhetően azért nem tartjuk számon őt a sikeres hadvezérek között, mert a forrásokból az tűnik ki, hogy nem saját maga vezényelte a csapatait, ezt mindig hozzáértőkre bízta, akik rendre meghozták számára a háborús sikereket.

Szent István elfogja az erdélyi Gyulát. (Kép forrása: Wikipédia)

2. Több fiúgyermeke született

A tragikus sorsú Szent Imre hercegről alighanem mindannyian hallottunk. Szent Istvánnak személyes tragédiája, hogy államszervezői munkásságát nem a saját leszármazottjai vitték tovább, mivel Imre herceg 1031-ben vadászat közben elhunyt. A forrásokból tudjuk, hogy nemcsak ez az egy gyermeke lehetett Szent Istvánnak és feleségének, Gizellának.

Kései híradások azonban megőrizték a királyi pár egy másik gyermekének, Ottónak a nevét is.

Vélhetően III. Ottó német-római császárról nyerte el a nevét, aki támogatta Szent István megkoronázását. Az sem kizárt, hogy Ottó előbb született, mint testvére, Imre herceg, ám a cselekvőképes kort biztosan nem érte meg. Vélhetően csecsemőkorában meghalt, és csak elszórt híradások maradtak fent róla későbbi szövegekben.

3. Ellenfeleivel szemben kegyelmet gyakorolt

Augusztus 20-a kapcsán gyakran felmerül, és a híressé vált rockopera, az István a király is úgy mutatja be, hogy Szent István vérben gázolt, amikor messzelátó politikai érdekeit érvényesítette. Erre a feltételezésre okot ad számos belső háborúja, és az a tény, hogy csak nagyon kevés emlékünk maradt fent a kereszténység előtti magyarság kultúrájából. Ám ha tüzetesebben megvizsgáljuk, hogy Szent István miként cselekedett, akkor korántsem egy érdekből életeket kioltó tömeggyilkossal találkozunk. Koppány, aki vélhetően dinasztikus riválisa lehetett, nem maradhatott életben. Ajtony leszármazottjai viszont földbirtokosok maradtak még Szent István uralmát követően is.

A legfeltűnőbb engedékenységet azonban az erdélyi rokonával szemben gyakorolta.

Miután meghódította a Gyulák területét, megkegyelmezett nagybátyjának. Ő azonban újra elárulta, és egy határmenti várát átjátszotta Szent István ellenségének. Az erről Szent István kortársaként hírt adó Merseburgi Thietmar azonban csodálkozva tudósította az utókort arról, hogy amikor István visszaszerezte a várat és foglyul ejtette nagybátyja feleségét, nem kért váltságdíjat, hanem visszaküldte őt hozzá. Thietmar meg is jegyezte, hogy a kortársak között ilyen példáról még nem hallott.

Dunakeszi, 2021. augusztus 18.
Az eredetileg 1938-ban elkészült, majd a II. világháborúban megsemmisült Aranyvonat újraépített Szent Jobb-ereklyeszállító kocsija a Dunakeszi Jármûjavító udvarán 2021. augusztus 17-én. A kocsit augusztus 20-án a budapesti Kossuth téren állítják ki.
MTI/Máthé Zoltán

4. Nemcsak a Szent Jobb maradt meg Szent István ereklyéi közül

Mindannyian hallottunk Szent István király jobbkezéről, a Szent Jobbról, amelyet manapság már a hagyományoknak megfelelően körmenetben mutatnak be augusztus 20-án. Szent István királynak azonban nem ez az egyetlen ismert ereklyéje. Vélhetően az ereklyék leválasztása már az 1083. évi szentté avatáskor elkezdődött. Eredetileg a Szent Jobb sem csak a csuklóból állt, hanem az egész alkarból, de idővel a magyar uralkodók szövetségkötési gesztusként számos helyre elküldték. A felkart még Nagy Lajos küldte el Lengyelországba, míg az alsó részét Zsigmond király ajándékozta vejének, Albertnek. A Szent Jobb a török elől Raguzába, (a mai Dubrovnikba) kerül.

Szintén itt őrizték Szent István koponyáját, alsó állkapcsát és lábszárcsontját.

A koponyacsontból idővel leválasztottak darabokat, ezeket ma egyrészt a pannonhalmi bencés apátságban őrzik, másrészt Mária Terézia az általa alapított székesfehérvári püspökségnek adományozott egy darabot. De Székesfehérvár őriz egy ujjcsont-darabot Szent Imre herceg ereklyéjéből is, amelyet 1930-ban kapott Aachenből halálának 900. évfordulójának tiszteletére.

Bambergi lovas szobra (Kép forrása: Wikipédia)

5. Fiatalkori ábrázolás?

Szent Istvánról a bennünk élő kép általában egy szakállas öregembert takar a Képes Krónika lapjairól. Esetleg a koronázási palást ábrázolása, amelyen egy nagyszemű, lefogyott, idős férfit láthatunk. Ám van egy szobor, amelyet egyesek Szent Istvánhoz kötnek. A bambergi dómban ugyanis van egy lovasszobor, amely egy fiatal, ereje teljében lévő férfit ábrázol. Egyesek szerint ez a valaki Szent István lehet. Ha ez igaz, akkor ez a kép az egyetlen fiatalkori ábrázolása az első magyar királynak.

A Szent István napi ünnepi programsorozatról itt olvashat bővebben:

Érdemes elolvasniTűzijáték, légi parádé, koncertek, kiállítások – elképesztően sok programmal érkezik az ünnepi hosszú hétvége