A krétai 4000 éves, titokzatos kör alakú szerkezet elkábítja a régészeket
Ha Krétán – vagy bárhol máshol Görögországban – építkezik az ember, könnyen akadhat történelmi műemlékre.
Figyelemre méltó, 4000 éves, gyűrű alakú kőemlékművet fedeztek fel a görög Kréta szigetén, egy dombon. Az 1800 négyzetméteres bronzkori építményt a Papoura-hegy tetején találták meg Kastelli városától északnyugatra. Egy jelentős repülőtéri projekt ásatási munkálatai során került elő.
A lelőhelyet jelenleg régészek vizsgálják, akik szerint rituális vagy vallási célja lehetett.
A labirintusszerű szerkezet nyolc koncentrikus kőgyűrűből áll, amelyek átlagosan 1,4 méter vastagok, és néhány még 1,7 méter magasan is áll.
Egy legendás ókori kultúra
Az újonnan felfedezett építmény építészei a krétai minószi kultúrából származtak, amely csúcsszentélyeiről, domb- és hegycsúcsairól ismert, amelyeket ókori rituálékhoz használtak. A minószi civilizáció Kréta bronzkori civilizációja, amely körülbelül i.e. 3000-től i.e. 1100-ig virágzott. Neve Minósztól származik: ez vagy dinasztikus cím, vagy Kréta egy bizonyos uralkodójának a neve, akinek helye van a görög legendákban, írja a Britannica.
Kréta lett az Égei-tenger bronzkori kultúrájának legjelentősebb helyszíne, és valójában ez volt a magas civilizáció első központja ezen a területen. A minószi civilizáció az i.e. 1600 körül és a 15. század végén érte el csúcspontját. A nagy városairól és palotáiról, a Levant-szerte és azon túl kiterjedt kereskedelméről, valamint az íráshasználatáról volt híres.
Minósz öröksége
Kifinomult művészetéhez tartoztak a kidolgozott pecsétek, kerámiák (különösen a híres kamáresi edények világos-sötét díszítési stílusával), és mindenekelőtt a palota falain található finom, vibráló freskók. Ezeken a freskókon világi és vallási jelenetek egyaránt láthatók, mint például varázslatos kertek, majmok, vadkecskék vagy divatosan öltözött istennők, amelyek a minósziak túlnyomórészt matriarchális vallásáról tanúskodnak. A minószi művészet legismertebb motívumai közé tartozik a kígyó, az istennő szimbóluma és a bika; a bikaugrás rituáléjának, amelyet például a kultikus vázákon találtak, úgy tűnik, vallási vagy mágikus alapja volt.
A rituális helyek, mint a most feltárt kőemlékmű gyakran tartalmazzák minószi művészet kitűnő példáit, beleértve a vallási építészetet, az állatok és emberek terrakotta figuráit, és egyes esetekben a leválasztott testrészeket – amelyeket „fogadalmi végtagoknak” neveznek, amelyeket imában vagy köszönetként ajánlottak fel a gyógyulásért.
Nehéz besorolni
De nem világos, hogy a Papoura-dombon található kör alakú építmény csúcsszentélynek minősül-e – eltekintve a dombtetőn található elhelyezkedésétől, nem hasonlít a mai napig talált minószi építményekhez.
A görög kulturális minisztérium közleményében azt sugallja, hogy a kőemlékművet „időnként használták rituális szertartásokhoz, amelyek során ételt, bort és esetleg felajánlásokat is fogyasztottak” a benne található nagy mennyiségű állati csont miatt.
Egy társadalom felemelkedése és bukása
Az építmény fő használata i.e. 2000–1700 köré, a közép-minószi időszakra esik, írja a Science Alert. Ez idő alatt a sziget lakossága drámaian megnőtt, különösen Knósszoszban, Phaisztoszban és Maliában. Ezzel a fellendüléssel megkezdődött Kréta ikonikus minószi palotáinak építése, hogy megfeleljenek a növekvő társadalom igényeinek.
A paloták olyan helyeken épültek, amelyeket évezredek óta használtak közösségi szertartásokra. Kr.e. 1750–1700 körül sok építmény megsemmisült; a vezető elmélet a földrengések. Kr.e. 1450 után a szigetet a görög szárazföldről származó mükénéiek uralták, és a minószi kultúrában elterjedt csúcsszentélyek közül sok kiesett a használatból.
A kerámia maradványai azt sugallják a régészeknek, hogy a lelőhelyet a közép-minószi időkben is használták.
Régészeti aranybánya Krétán
Nehéz feladat az építkezés tervezése Görögországban, ahol a terveket gyakran meghiúsítja egy újabb ókori történelmi helyszín felfedezése. A görög kulturális minisztérium szerint a Kastelli repülőtér projektje önmagában már legalább 35 újonnan felszínre került régészeti lelőhely felfedezését eredményezte.
A minisztérium szerette volna megnyugtatni a lakosságot, hogy az építményt – legalábbis egyelőre – biztonságban tartják a modern építkezésektől.
„Egyedülálló, nagy érdeklődésre számot tartó leletről van szó. Vannak megoldások arra, hogy az emlékmű régészeti kutatása befejeződjön, és teljesen védett legyen” – mondja Lina Mendoni régész, a görög kulturális miniszter. „Mindannyiunk prioritása a műemlékvédelem… Mindannyian megértjük a kulturális örökség fontosságát és értékét.”
Ez is érdekelhet:
itt tudod támogatni az oldalunkat
