13 kilométernyi sziklarajzot találtak 12 ezer évvel ezelőttről

A régészek élete, bár első hallásra unalmasnak tűnhet, rengeteg izgalmat tartogat. Kiváltképp, ha az ember az Amazonas-medencében kutat, és 13 kilométernyi sziklarajzot talál, amelyek nagyjából 12600 évesek.

Éppen ez történt nemrég egy kutatócsoporttal, akik rengeteg masztodonról, óriás lajhárról és más, mára kihalt fajról találtak rajzos feljegyzéseket. A Kolumbiában található művekhez az ősi alkotók okker színű anyagot használtak, derül ki az Indy100 beszámolójából.

„Ezek valóban lenyűgöző képek, amelyeket a legkorábbi, Nyugat-Amazóniában élő emberek készítettek” – magyarázta Mark Robinson, az Exeteri Egyetem régésze, akinek publikációja a Quaterary International című folyóiratban jelent meg. Robinson és kollégái 2017-ben és 2018-ban végezték a kutatómunkát a LastJourney projekt keretein belül.

A kolumbiai Serranía de la Lindosa lelőhelyen található sziklarajzok. José Iriarte et al./Wikimedia

Ősi sziklarajzok az Amazonas-medencéből

Robinson és kutatótársai úgy vélik, hogy az őslakosok az utolsó jégkorszak végéhez közeledve vésték fel rajzaikat a Serranía de la Lindosa nevű lelőhely falaira. Ebben az időszakban – nagyjából 12600-11800 évvel ezelőtt – még javában zajlott az Amazonas trópusi esőerdejének kialakulása.

A Live Science szerint az emelkedő hőmérséklet a felelős azért, hogy az akkor még csak szavannákkal és bozótosokkal tűzdelt területből létrejött a ma jól ismert táj.

A remek állapotban fennmaradt jégkorszaki rajzok között találni tenyérnyomokat, kezdetleges geometriai alakzatokat és állatokat is, például allitágorokat, teknősöket, majmokat, denevéreket és hatalmas agyarakkal rendelkező páratlanujjú patásokat is.

„Ezek a rajzok remek betekintést nyújtanak az itt élt közösségek életébe. Mai szemmel szinte felfoghatatlan, hogy olyan élőlények között éltek és vadásztak le élelemért, amelyek akkorák, mint egy kisebb autó” – vélekedik Robinson. A kutatók szerint rengeteg ilyen állatfaj halt ki ebben az időszakban, feltehetően az akkor végbemenő klímaváltozás és a vadászatuk miatt.

A tanulmány társszerzője, José Iriarte szerint „ezek a sziklarajzok remek bizonyítékai annak, hogyan formálta az ember évezredekkel ezelőtt a környezetét, hogy hogyan vadásztak, halásztak és gazdálkodtak. Valószínűnek tartjuk, hogy a művészet már akkor is fontos része volt ezeknek a közösségeknek, és lehet, hogy amolyan összetartő erővel is bírt.”