Kína mindenkit odaenged a Hold sötét oldaláról hozott mintákhoz, kivéve az USA-t
A hét elején Kína Csang’o-6 holdszondája leszállt Mongóliában az első, a Hold távoli oldaláról begyűjtött mintákkal. A küldetést nagy figyelem övezte a tudományos berkekben, mivel a Hold távoli oldalát a Földről sosem láthatjuk, így sokkal kevesebbet tudunk róla, és eddig csak Kína volt képes landolni ott.
Azonban van egy nemzet, amelyet kizárnak a mulatságból, mégpedig az Egyesült Államokat. Ennek oka, hogy az USA 2011-ben elfogadta a Wolf módosítást, amely megakadályozza, hogy a NASA állami forrásokat használva közvetlenül működjön együtt Kínával. Ez a jogszabály az elmúlt napokban nem meglepő módon beszédtéma lett, és még arról is hallani, hogy esetleg visszavonják, olvasható a Futurism beszámolójában.
Élesedik a verseny a Holdért?
A Csang’o-4 űrszonda a Jütu holdjáró fényképén. CSNA/Siyu Zhang/Kevin M. Gill/Wikimedia
A konzervatív hangok szerint Kína a legjelentősebb (többek között) űrbéli ellenfél, míg a progresszívabb támogatók szerint az USA kihasználhatná Kína űrkutatásban elért gyors fejlődését – írta a Scientific American még 2021-ben. „Az USA és Kína közötti űrkutatási együttműködés akadályának forrása még mindig a Wolf módosítás,” mondta Bian Zhigang, a Kínai Nemzeti Űrhivatal alelnöke.
„Ha az USA valóban rendszeres űrkutatási együttműködést akar, akkor megfelelő lépéseket kell tenniük az akadály eltávolítására.”
A kínai hivatalnokok bejelentették, hogy a Csang’o-6 rover közel két kilogrammnyi mintát hozott vissza a Hold túlsó feléről. Nem ez a legnagyobb minta a Holdról – a NASA Apollo 16 küldetése 1972-ben 11,7 kilogrammnyi kőzetet hozott vissza –, de ez az első minta, amelyet annak túloldaláról gyűjtöttek. Az égitest ezen része rendkívül sziklás, így kráterekkel tűzdelt felszíne csak bonyolítja a felfedezést.
Most a kínai Csang’o-6 küldetés áttörést jelenthet. Egyfelől a minták fényt deríthetnek arra, hogy milyen helyi erőforrásokat használhatnak fel a jövő űrkutatói, beleértve a vízjeget is. Bár Kína számos országgal együttműködött a projektjük során, az USA valószínűleg nem lesz része a közös projektnek, amikor a tudósok laboratóriumban elemzik a mintákat.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy Kína ne lenne nyitott az együttműködésre
„Kína üdvözli a tudósokat minden országból, hogy a folyamatoknak megfelelően pályázzanak és részesüljenek az előnyökből,”
– mondta Liu Yunfeng, a Kínai Nemzeti Űrhivatal nemzetközi együttműködési igazgatója.
A Wolf módosítás megtiltja, hogy a NASA állami forrásokat használjon a kínai kormánnyal való együttműködésre – hacsak nem rendelkezik az FBI tanúsítványával, hogy az ilyen együttműködés nem jelent nemzetbiztonsági kockázatot, nem szivárogtat ki űrkutatási technológiát vagy adatokat. Erre állítólag azért volt szükség, hogy nyomást gyakoroljanak Kínára az emberi jogi helyzetük javítása érdekében, de a szakértők szerint a kívánt változások az elmúlt 13 évben nem valósultak meg.
Ehelyett Kína jelentős fejlődésen ment keresztül, mivel több rovert is küldtek már a Holdra ebben az időszakban, és kevesebb mint két év alatt elindult saját űrállomásuk. Van azonban egy kis esély arra, hogy a NASA segíthet Kínának a Hold távoli oldaláról származó minták tanulmányozásában. Tavaly ritka esetben az amerikai-kínai együttműködés keretében a NASA arra kérte a tudósokat, hogy pályázzanak a Csang’o-5 küldetés által 2020-ban a Hold közeli oldaláról visszahozott minták tanulmányozására.
Akkor az űrügynökség bejelentette, hogy biztosította a szükséges tanúsítványokat a Kongresszus számára, hogy bebizonyítsák, nincs kockázata a technológia vagy adatok kiszivárgásának.
Jelenleg Kína érezheti magát igazán nyeregben, mivel az elmúlt években közel fél tucat sikeres holdutazással messze felülmúlta a NASA-t.
Bár jelenleg nem nehéz az amerikai ügynökséggel versenyezni, ugyanis utolsó holdutazásuk több mint fél évszázada volt – egészen pontosan 1972 decemberében –, és még jó néhány nehézséggel meg kell küzdeniük, ha vissza akarnak kerülni a világűr trónjára.
Érdemes elolvasni:
