Afrika első keresztény királyságának története a 4. században kezdődött

Észak-Etiópia poros fennsíkján a régészek feltárták Afrika szubszaharai részén a legrégebbi ismert keresztény templomot. Ez a jelentős felfedezés új megvilágításba helyezi az Óvilág egyik legrejtélyesebb királyságát, az Akszumita Birodalmat és annak korai keresztény hitre térését. A Kr. u. IV. századból származó templom kézzelfogható bizonyítékot szolgáltat a kereszténység gyors terjedéséről, messze a földközi-tengeri eredetétől, amelyet a kiterjedt kereskedelmi hálózatok segítettek elő.

Az akszumi királyság, amely a Kr. u. első századtól kezdve meghatározó kereskedelmi birodalom volt, Kelet-Afrikában és Nyugat-Arábiában erős entitássá vált. A királyság fővárosától, Akszumtól 30 mérföldre északkeletre található, nemrég felfedezett templom döntő betekintést nyújt a kereszténység korai elterjedésébe. A helyszínen talált leletek radiokarbonos kormeghatározása arra utal, hogy a templomot a Kr. u. IV. században építették, ami egybeesik I. Konstantin római császárnak a kereszténység i. sz. 313-ban történt legalizálásával, majd a halálos ágyán, i. sz. 337-ben történt megtérésével.

A kereszténység korai érkezése

A felfedezés megerősíti a régóta fennálló etióp hagyományokat, miszerint a kereszténység korán, Rómától közel 3000 mérföldre érkezett a térségbe. Ez a lelet kiemeli, hogy az új vallás milyen gyorsan terjedt a Földközi-tengert a Vörös-tengeren keresztül Afrikával és Dél-Ázsiával összekötő hosszú távú kereskedelmi útvonalakon keresztül — írja a Smitshonian.

A civilizációk csomópontja

Michael Harrower, a Johns Hopkins Egyetem munkatársa, az ásatásokat vezető csapat vezetője kiemeli az Akszumita Birodalom jelentőségét, amely a világ egyik legbefolyásosabb ókori civilizációja, mégis az egyik legkevésbé ismert. Helina Woldekiros a St. Louis-i Washington Egyetemről, a kutatócsoport tagja, kiemeli Akszum szerepét, mint a Római és Bizánci Birodalmat a távoli déli országokkal összekötő csomópontot. A kiterjedt, tevét, szamarat és hajót is magában foglaló kereskedelmi hálózatok megkönnyítették az olyan áruk cseréjét, mint a Földközi-tenger térségéből származó ezüst, olívaolaj és bor, valamint az Indiai-óceán térségéből származó vas, üveggyöngyök és gyümölcsök.

Régészeti leletek Beta Samatiban

A kutatócsoport 2011 és 2016 között végezte kutatásait Beta Samatiban, egy ősi településen, amely tigrinya nyelven “közönség házát” jelenti. Ez a mai Eritrea határához és a Vörös-tengerhez közeli, a mai Eritreához közeli lelőhely az Arab-félszigethez fűződő történelmi kapcsolatai miatt vonzotta a régészeket, amit az Akszum felemelkedését megelőzően dél-arab stílusban épült templomok bizonyítanak.

A legjelentősebb lelet egy nagy, 60 láb hosszú és 40 láb széles, bazilika stílusú épület volt, amely a római építészeti hatást tükrözi, amelyet a korai keresztények az istentiszteletekhez igazítottak. A romokon belül és körülötte a csapat számos leletet talált, köztük egy arany és karneol gyűrűt bikafejjel, közel 50 szarvasmarha figurát, valamint egy kő medált egy kereszttel és az ősi etióp “tiszteletreméltó” szóval.

Pogány és keresztény hagyományok keveredése

A leletek a pogány és a korai keresztény hagyományok keveredésére utalnak, amint az a lelőhelyen talált változatos tárgyakból is kitűnik. A bazilika keleti falának közelében található felirat, amely azt kéri, hogy “Krisztus [legyen] kegyes hozzánk”, tovább bizonyítja a korai keresztény jelenlétet. Ez a felfedezés egybevág az etióp hagyományokkal, amelyek szerint a kereszténység Ezana király uralkodása alatt, a Kr. u. IV. században érkezett, bár e beszámolók történelmi pontossága vitatott.

A távolsági kereskedelem és a kereszténység elterjedése

Az olyan gazdasági tárgyak, mint a bélyegzőpecsétek és zsetonok, valamint a Földközi-tenger keleti részéről származó üveggyöngyök és az Akabából (a mai Jordániából) származó kerámiák felfedezése rávilágít a Béta-Samati kozmopolita jellegére és a távolsági kereskedelem szerepére a kereszténység elterjedésében. Ezek a leletek aláhúzzák a kereskedelmi útvonalak fontosságát az új vallási gyakorlatok bevezetésében és meghonosításában a régióban.

Új fejezet az akszumi régészetben

A Béta-Samati felfedezései ritka betekintést nyújtanak Afrika első keresztény királyságának felemelkedésébe és a globális kereskedelmi hálózatokba való integrációjába. Ahogy Alemseged Beldados, az Addisz-Abebai Egyetem munkatársa megjegyzi, ezek a leletek értékes betekintést nyújtanak az akszumi építészet, kereskedelem és közigazgatás területére. Harrower reméli, hogy ez a jelentős felfedezés további ásatásokat és kutatásokat inspirál majd, amelyek megvilágítják az ősi akszumi királyságot alakító politikai és vallási dinamikát.

A Szaharától délre fekvő Afrika legrégebbi ismert keresztény templomának feltárása nemcsak az Aksumita Birodalomról alkotott ismereteinket mélyíti el, hanem rávilágít a kereskedelem, a politika és a vallás közötti bonyolult kapcsolatokra is az ókori világban.

Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:

A középkor őrült kalifája, aki nyilvánosan megerőszakoltatta a csaló árusokat
Mi volt az első emberi faj?