A gazdasági vezetők szerint Putyin hazudik Oroszország teljesítményéről, és a szankciók valójában működnek.
Nyolc EU-tagállam, Svédország, Dánia, Észtország, Finnország, Lettország, Litvánia, Hollandia és Lengyelország pénzügyminiszterei közös véleménycikkben nyilatkoztak a Guardian sorain arról, hogy látják Oroszország helyzetét a szankciók után, és mire számítanak a közeljövőben.
A kommunista gazdaság felé tendál
Szerintük vannak arra utaló jelek, hogy a gazdaság „szovjetizálódik”: a volt Szovjetunió számos sajátos jegye jelenik meg jelenleg. Kisajátítják a magánvagyont az állami kiadások finanszírozására, teljesen figyelmen kívül hagyják a „lakosság társadalmi és gazdasági jólétét”, valamint átirányítják a gazdaságot a háborúja Ukrajnában.
„Ha Putyin ezen az úton marad, az orosz gazdaságot érő hosszú távú károk jelentősek lesznek” – írták.
Kifizetődőnek látják
A szerzők szerint elengedhetetlen volt, hogy a nyugati demokráciák megnehezítsék Oroszország dolgát, attól tartva, hogy ha holnap tűzszünet lesz Ukrajnában, Putyin a következő néhány évet azzal tölti, hogy gyengülő gazdaságát átcsoportosítsa egy második Európa elleni támadásra.
„Az orosz gazdaság újraszovjetizálásával Putyin saját hanyatlása felé állította azt. Most itt az ideje, hogy a nyugat még jobban növelje a nyomást. Ukrajna támogatása és Oroszország háborús képességének minden lépésben aláásása kell, hogy elsődleges prioritása legyen minden demokratikus országnak” – fogalmaztak.
„Vlagyimir Putyin elnök és tekintélyelvű rezsimje azt a hamis narratívát hirdeti, hogy az orosz gazdaság erős, és hadigépezetét nem sértik a nyugati szankciók. Ez egy hazugság, amit meg kell cáfolni.
Nem hisznek neki
Szerintük valójában sok jel mutat arra, hogy az orosz hadigazdaság romlik. Hatékonynak tartják a szankciókat és egyéb intézkedéseket az orosz gazdaság gyengítésére, de még ennél is többet lehet tenni. Továbbra is fokozni akarják a nyomást Putyin rezsimje ellen, és támogatni Ukrajnát.
A cikket Svédország, Dánia, Észtország, Finnország, Litvánia, Lettország, Hollandia és Lengyelország pénzügyminiszterei írták, akiknek miniszterelnöke, Donald Tusk korábban azt mondta, Európa egy 1938-hoz hasonló „háború előtti korszakban” van.
A miniszterek sürgették az európai és az Egyesült Államokbeli kollégákat, hogy fokozottan ügyeljenek a szankciók kijátszására. De arra is felszólítják őket, hogy álljanak a G7 júniusi megállapodásának „gyors … operacionalizálása” mögé, amelynek célja, hogy akár 50 milliárd eurós hitelt is adjanak Ukrajnának, az Oroszország immobilizált eszközeiből származó váratlan haszon felhasználásával.
Oroszország törvényesen is küzd
Kedden a Kreml bejelentette, hogy jogi lépéseket tesz az Ukrajna 2022 februári inváziója után befagyasztott készpénztartalékainak ellopása miatt.
A miniszterek azt is szeretnék, hogy az Oroszországba kerülő energetikai, pénzügyi és technológiai termékekre vonatkozó szankciókat szigorítsák a kijátszási útvonalak megszüntetése érdekében. A technológia „határ- és forrásországainak”, köztük számos EU-s országnak és az Egyesült Államoknak „tovább kellett dolgoznia a kiskapuk bezárásán”.
Ezen a héten az Egyesült Királyság ígéretet tett arra, hogy segít leküzdeni a tankhajók „fantomflottáját”, amelyek olajat hurcolnak ki Oroszországból, és a 60 dolláros energiaszankciós árplafonnál drágábban árulják, ezzel tovább táplálják Oroszország hadigépezetét.
Ez is érdekelhet:
- Putyin portréját helyezték egy moszkvai lakás liftjébe, így reagáltak az ott lakók
- A NATO főtitkára szerint 10 év háborúra kell készülni Ukrajnában
Forrás: