Van egy vulkán a Földön, amelynek lávája teljesen más, mint a többié

Vulkánkitörés hallatán általában valami olyasmi juthat eszünkbe, amelyet az Etna és a Vezúv produkáltak a múlt hónapban, a tanzániai Ol Doinyo Lengai azonban más.

Ez ugyanis a Föld egyetlen olyan vulkánja, amely fekete, vizes lávát okád, amely olyan furcsa, hogy még a tudósok sem értik teljesen.

A Geophysical Research Letters új tanulmánya szerint a 2962 méter magas Ol Doinyo Lengai a Kelet-afrikai hasadékvölgy része, ahol a tektonikus tevékenység az elmúlt 25 millió év során soha nem állt le.

Ez az egyetlen olyan vulkán a bolygón, amely karbonátos lávát okád. Ez pedig folyós állagot, sötét színt és hihetetlenül alacsony olvadáspontot eredményez.

Egy vulkán, amely magmája teljesen más, mint a többié

A legtöbb vulkán szilikátlávával tör ki, ami szilícium-dioxidban gazdag. Ennek következtében az ezekben a behemótokban lévő magma általában sűrű és gomolygó, olvadási hőmérséklete pedig meghaladja a 900 Celsius-fokot, derül ki az IFLScience beszámolójából.

A magma viszkozitása miatt normál esetben a gáz nem tud olyan könnyen távozni a vulkán mélyéről, így amikor buborékok képződnek, az robbanásszerű és látványos.

Az Ol Doinyo Lengai krátere. Albert Backer

Az Ol Doinyo Lengai karbonátos lávája azonban nagyon kevés szilícium-dioxidot tartalmaz, így sokkal hígabb, és a gázbuborékok könnyebben áthatolnak rajta.

Ez az oka annak, hogy miért nem láthatunk olyan látványos durranásokat, mivel a vulkán magmája “mindössze” 540 Celsius-fokon olvad meg.

Így ahelyett, hogy felrobbanna, csak kiönti tartalmát, mint ahogyan például a tej is kifut a fazékból. 2007 szeptemberében azonban a vulkán olyan erővel tört ki, hogy egy vadonatúj, 300 méter széles kráter keletkezett, ráadásul egészen 2008-ig le sem állt, és csak ekkor vette elő szelídebb arcát.

Az ezt követő években lezajlott kutatások alapján nem zárható ki, hogy az újonnan kialakult kráter süllyed, amit egy múlt hónapban közzétett tanulmány most megerősített.

A képződmény domborzati változásait elemezve a tanulmány szerzői kimutatták, hogy egy nagyjából fél kilométer átmérőjű terület 2013 és 2023 között évente 3,6 centimétert süllyedt.

A szakértők szerint ezt a szembetűnő süllyedést egy sekély, a csúcs alatt kevesebb mint egy kilométerre lévő magmatároló okozhatja.