A lottójátékok területén az esélyek köztudottan halmozottak a játékosok ellen. Stefan Mandel román-ausztrál közgazdász azonban felfedezett egy módot, amellyel a maga javára billentheti a mérleget, és nem csak egyszer, hanem elképesztően 14-szer nyert a lottón. Módszere nem a szerencsén alapult, hanem a matematikai elvek stratégiai alkalmazásán és az okos logisztikai tervezésen.
Stefan Mandel útja Romániában kezdődött, ahol először alkalmazta rendszerét egy helyi lottónál. Stratégiája egyszerű, de zseniális volt: olyan lottókat azonosított, ahol a jackpot legalább háromszorosa volt az összes lehetséges jegykombináció megvásárlásának összköltségének. Ez azt jelentette, hogy elméletileg minden lehetséges jegy megvásárlása garantálja a befektetés megtérülését, feltéve, hogy nincs más nyertes, akivel megosztaná a jackpotot — írja az IFLS.
A lottójátékok alapvető hibája az, hogy bár a nyerési esély kicsi, de kiszámítható. Például az EuroMillions jackpot szorzója 1 a 139 838 160-hoz. Egy jegy megvásárlása megadja az esélyeket; kettő vásárlása megduplázza az esélyét 2-re 139 838 160-ból. Az összes lehetséges jegy megvásárlásával Mandel rájött, hogy alapvetően biztosíthatja a győzelmet. A kihívás akkor nem matematikai, hanem logisztikai volt: hogyan szerezzük meg az összes jegyet.
Romániától Ausztráliáig: a rendszer finomítása
Egy sikeres első próbálkozás után Romániában, ahol nyereményeit tisztviselők megvesztegetésére és Európába szökésére fordította, Mandel végül Ausztráliában telepedett le. Ott csiszolta a módszerét, több kisebb lottón nyert. Mandel megközelítése nem csupán a megfelelő lottósorsolás meghatározását jelentette, hanem egy csapat összeállítását és a befektetők finanszírozásának biztosítását is. Jelentős tőkére volt szüksége a szükséges jegyek megvásárlásához, és egy módra, amellyel kezelni tudta a vásárlások hatalmas logisztikáját.
E kihívások leküzdésére Mandel algoritmusokat fejlesztett ki a szükséges több millió lottószelvény generálására és kinyomtatására. Ez idő- és erőforrás-igényes folyamat volt, de kulcsfontosságú volt a rendszer sikere szempontjából. Miután a jegyek készen voltak, megvárták a kellően nagy jackpotot, mielőtt megtennék.
A nagy pontszám: az amerikai lottó feltörése
Mandel leghíresebb tette, amikor az Egyesült Államokra, konkrétan a virginiai lottóra vetette tekintetét. Ez a lottó különösen vonzó volt, mert viszonylag kis számkészletet – 1-től 44-ig – használt, így mindössze 7 059 052 lehetséges kombinációt eredményezett. Amikor a jackpot elérte a 15,5 millió dollárt, Mandel és csapata akcióba lendült.
A tömeges jegyvásárlást előre egyeztetve a csapatnak 6,4 milliót sikerült megvásárolnia a 7 millió lehetséges kombinációból. A hatalmas logisztikai kihívás és a verseny nyomása ellenére sikerült megszerezniük a nyertes jegyet. A győzelem jelentős megtérülést hozott számukra, bár bizonyos bonyodalmak adódnak, amikor bizonyos partnerek az utolsó pillanatban kivonultak, így a jegykombinációk egy kis százaléka megvásárlás nélkül maradt.
Jogi és pénzügyi következmények
Mandel műveletei nem maradtak észrevétlenül. Nyereményének nagysága és módszereinek szokatlan jellege felkeltette a hatóságok figyelmét, beleértve az FBI és a CIA vizsgálatait is. Mandel azonban nem szegett meg semmilyen törvényt; csak kihasználta a rendszer egy kiskapuját. Ennek eredményeként nem indult ellene jogi eljárás.
Mandel stratégiái összesen 14 lottónyereményhez vezettek, milliókat halmozva fel neki és befektetőinek. Végül Mandel visszavonult a lottójátéktól, és egy vanuatui tengerparti házba költözött, élvezve nem mindennapi, de rendkívül sikeres karrierje gyümölcsét.
Stefan Mandel története lenyűgöző példája annak, hogy a matematika alapos megértése és a logisztikai készség hogyan változtathatja a szerencsejátékot kiszámított stratégiává. Míg a legtöbb lottójátékos a szerencsére támaszkodik, Mandel megközelítése az analitikus gondolkodás és a stratégiai tervezés erejének bizonyítéka volt.
Ma a lottózók szigorúbb szabályokat és előírásokat vezettek be, hogy megakadályozzák a hasonló módszereket. Mindazonáltal Mandel öröksége rávilágít a bolondbiztosnak tűnő rendszerek időnkénti repedéseire, és azokra a figyelemre méltó eredményekre, amelyek akkor érhetők el, ha ezeket a repedéseket intelligens és precíz kiaknázással végezzük.
Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:
Lehet, hogy mégis van idegen élet a Naprendszerben?
Egy új tanulmány szerint kóbor bolygókkal lehet tele a Tejútrendszer
