Az Uránuszt egy hatalmas becsapódás boríthatta az ‘oldalára’
Az Uránusz kapcsán még számtalan kérdést kell a csillagászoknak megválaszolniuk. Amikor a tudósok először kezdték el vizsgálni, kiderült, hogy valószínűleg sokkal több metánt tartalmaz, mint gondoltuk.
De miért van az Uránusz és jégóriás kollégája, a Neptunusz olyan messze a Naprendszerben, és miért forog olyan furcsán?
A bolygó valószínűleg körülbelül 4,5 milliárd évvel ezelőtt alakult ki, de jelenlegi távolságukban a Neptunusszal együtt nem tudott volna elég anyagot felvenni ahhoz, hogy kialakuljanak, írja az IFLScience.
A tuudósok ezért úgy gondolják, hogy a Naphoz jóval közelebb keletkeztek, ahol a protoplanetáris korong, amelyből bolygók keletkeznek, sűrűbb volt, és csak ezután vándoroltak a jelenlegi helyükre.
Rengeteg rejtély övezi az Uránuszt
A két jeges óriás a kialakulásuk során valószínűleg hozzájárultak a Mars és a Jupiter közötti aszteroidaöv kialakulásához, és vándorlásuk során befelé szálló köveket küldtek.
Ezenkívül az Uránusz a Naprendszer egyetlen bolygója, amely az “oldalán” kering. A NASA fejtágítója szerint az Uránusz az egyetlen bolygó, amelynek egyenlítője majdnem derékszögben áll a pályájával, a dőlésszöge 97,77 fok. Ez pedig egy Föld méretű objektummal való, réges-régen történt ütközés eredménye lehet.
„Ez az egyedülálló dőlés okozza, hogy az Uránuszon vannak a legszélsőségesebb évszakok a Naprendszerben.”
A legelfogadottabb hipotézis szerint egy, a Földnél nagyjából kétszer nagyobb objektumtól kapott hatalmas ütést. Ez dönthette az oldalára, és indíthatta el azokat az eseményeket, amelyek hozzájárultak a ma látható bolygó létrejöttéhez.
De más elméletek is születtek arról, hogy a Neptunusz miért nem szenvedett el hasonló ütközést a Naprendszer korai időszakában.
Az sem teljesen kizárt, hogy az Uránusznak volt egy kísérője, amely fokozatosan a jelenlegi dőlésszögébe döntötte a bolygót, miközben az elsodródott, bár a szimulációk szerint ehhez elég volt egy akkora égitest, amely a bolygó tömegének mindössze ezredrésze. A Föld holdja is éppen távolodik tőlünk, ez pedig hatással van a bolygónk forgására.
Egyelőre a kolosszális becsapódás marad a vezető hipotézis, de további bizonyítékokat csak akkor találhatnak a csillagászok, ha egy szondát küldenek a bolygó közelébe.
Érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Veszprém várának egy 700 éves részletét találták meg
Amerikai filmakadémia: Három magyar filmes mostantól Oscar-szavazó!
Szabályosan élt Magyarországon az afgán diák, mégis kiutasították
Régi magyar megszólítások és köszönések, ahogy ma már ritkán hallani őket
Tényleg egy magyar királyról mintázták Lancelot lovagot? Egy izgalmas történelmi párhuzam
Csillagközi látogató lépett be a Naprendszerbe
