A vezekényi csata négy Esterházy életét követelte
A vezekényi csata jelentősége elmarad a törökök ellen vívott legfontosabb csatákéitól. Tulajdonképpen egy “hétköznapi” portya végződött egy ütközettel, amely a keresztények szempontjából bizonyos értelemben sikeresnek volt mondható. Az összecsapásban résztvevő felek összesen körülbelül ötezer főt tettek ki, ami abban a korban már nem számított jelentős erőnek. Mégis, az elesettek miatt, nagy hírverést kapott az összecsapás.
Békeidők háborúi
1606-ban megkötött zsitvatoroki béke lezárta a tizenötéves háborút és lényegében egy évtizedekig tartó békének ágyazott meg. A következő nagyobb konfliktus ugyanis majd csak 1660-as években következik be. Ám mindez, noha kétségtelenül csökkentette a Magyar Királyságra nehezedő nyomást, hiszen nem kellett a szultáni sereggel felérő alakulatokat hazánk területén ellátni, de korántsem jelentett a mai fogalmaink szerint békét.
A határmenti török erősségek parancsnokai ugyanis előszeretettel törtek be a magyar területekre, ahonnét igyekeztek minél gazdagabb zsákmánnyal távozni, egyúttal pedig az ellenség hátországát gyengíteni. Ez a termés felégetését, a települések elpusztítását és az emberek rabszolgaként való összegyűjtését és eladását is jelenthette. A másik oldalt sem kellett félteni, ugyanis az oszmán területeken lévő birtokok Magyarországon élő birtokosai be akarták szedni a birtokaik jövedelmét. Így gyakran bízták meg a végvári katonaságot, hogy szedjék be a földesúrnak járó adókat, olykor részesedésért cserébe. Ez a megoldás kialakított a magyar-török (és az erdélyi) határ mentén egy olyan sávot, amelyet mindkét fél adóztatott.
Az esztergomi bégek a törökök között is kiemelkedtek az agresszív zsákmányszerő tevékenységükkel, amit főleg annak köszönhettek, hogy egy határmenti kis terület uraiként kevesebb bevétellel, de annál több ellátandó feladattal rendelkeztek. Ezért állandó portyákra indultak a környéken, a Duna túlsó oldalára. Közülük is hírhedtnek számított Kara Musztafa esztergomi bég (nem azonos a később a bécsi ostromot vezető nagyvezírrel), aki 1652-ben került újra Esztergom élére. Tapasztaltnak számított, sőt ő maga is fogságba esett, ahol ironikus módon megismerhette Esterházy László grófot is, későbbi ellenfelét.
A vezekényi csata fordulatai
1652-ben gróf gácsi és gimesi Forgách Ádám került az érsekújvári főkapitányi székbe, miután a nádori címet nem sikerült elnyernie. (Ő maga egyébként a híressé vált középkori magyar merénylő családjának a leszármazottja, aki tetteiért kapta meg Gimest és Gácsot). 1652 augusztusában azonban értesült arról, hogy Musztafa bég, az esztergomi szandzsák vezetője, portyát vezetett északra, ahol Forgách birtokai is elhelyezkedtek. A Léva, Bakabánya és Palánk környékén fosztogató törökök több száz foglyot ejtettek, ezért visszatérőben meg akarta lepni őket.
Forgách Ádámhoz csatlakozott Esterházy László gróf, soproni főispán és pápai kapitány, a szécsényi végvár csapata Pálffy Miklós és Koháry István vezetésével, és még több kisebb csapat is. Az Esztergom felé visszatérő törököknek Nagyvezekény mellett akarták az útját állni. A törökök Taszár (ma: Taszármalonya, Szlovákia) mellett letáboroztak és 1652. augusztus 26.-án délután megtámadták a keresztényeket. A Forgách által 900 főre taksált haderő a saját jelentése szerint 600 magyar és német lovasból, 150 muskétásból és ugyanennyi hajdúból állt, akikkel szemben háromszor annyi török állt. A gyalogságot és a tüzérséget egy szekérsánc mögött vonta össze, míg a lovasság a szárnyakon maradt.
A törökök támadását a szekérsánc vissza tudta verni. Azonban a lovasság már sokkal szorongatottabb helyzetben volt a túlerő miatt. A jobbszárnyon Esterházy Lászlót huszadmagával beszorították egy sáros patak partjára. A fényes ruhájában feltűnő Esterházy túl jó célpontot nyújtott a törököknek, akik lerántották a lováról és megölték. A szárnyon küzdve esett el báró Esterházy Tamás lévai kapitány is. A harcnak az éj beállta vetett véget.
Másnap hajnalban folytatódott az ütközet, ám Musztafa megsebesült, ezért menekülni kezdett. Forgách ekkor kitört a szekérsánc mögül és sikerrel szabadította ki a foglyok egy részét. Esterházy Gáspár és Esterházy Ferenc, Ballasagyarmat kapitánya űzőbe vette a törököket, de azok visszafordultak és összecsaptak velük. Mindkét Esterházy elesett, később kifosztva és ruháik nélkül találtak rájuk. Esterházy Ferenc fejét levágták és a törökök elvitték trófeának.
A vezekényi csata utóhatása
Az összecsapást már a kortársak közül is “ócska kis összecsapásnak” hívták egyesek. Jelentőségét leginkább az áldozatai növelték meg. A csata győztesét is nehéz megállapítani, bár általában keresztény sikerknét könyvelik el. A törökök veszteségei ugyanis lényegesen nagyobbak voltak, közülük is estek el a keresztény oldalhoz hasonló státuszú előkelők (pl. a hatvani bég). Mintegy 800 főnyi török és a jelentések szerint 48 főnyi keresztény esett el, bár utóbbi számban joggal kételkednek a történészek. Azonban a törökök rendezetten vonultak el, a hadi vállalkozásaikban nem hozott semmilyen változást a vereségük.
Az elesett Esterházyaknak díszes temetést rendeztek néhány héttel később. Az 1652. november 25-én tartott szertartáson Esterházy Pál naplója szerint ötezer lovas kísérte végső útján az elesett Esterházyakat. (Többen, mint amennyien a csatában összesen részt vettek mindkét oldalról). Esterházy László testvére, Pál, díszes aranytálat is rendelt a bátyja emlékére, amely a mai napig megmaradt.
A csata helyszínén Esterházy Imre esztergomi érsek márványoszlopot emeltetett. 1896-ban, a milleniumi ünnepségek idején egy harcias oroszlán szobrát állíttatta az Esterházy-család az egykori családtagok emlékére. Manapság leginkább azzal került be a hírekbe, hogy a bronzszobrot megpróbálták ellopni.
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Megtalálták az eddigi legősibb ábécét, és 500 évvel régebbi, mint a korábbi rekordtartó
Űrhajó? Dehogy! Egy tanulmány szerint egy fejlett idegen civilizáció az egész csillagrendszerét terelheti
Létezett a természetben is nukleáris reaktor, és kevesebb, mint 2 milliárd éve még aktív volt
Eddig ismeretlen vulkánt fedeztek fel Magyarországon
Elképesztő: a gízai nagy piramisnak nem 4, hanem 8 oldala van
3200 évvel ezelőtt több civilizáció is egyszerre, rejtélyes módon hullott szét