1700-nál is több, ismeretlen vírust fedeztek fel egy olvadó gleccserben
A tudósok több mint 1700 ősi vírust fedeztek fel egy nyugat-kínai gleccserben, amelyek többségét még soha nem látták. Ez pedig jelentős aggodalomra ad okot, mivel a világ felmelegedésével és a jég olvadása a tudomány számára ismeretlen kórokozókat szabadíthat fel, amelyek halálos járványokat idézhetnek elő.
Az Ohiói Állami Egyetem által vezetett kutatócsoport több mint 300 méter mélyen fúrt a Guliya-gleccserbe, amely a Tibeti-fennsík északnyugati részén található. Itt találták a kutatók vírusokat a kristályos jégmagban, amelyek akár 41 ezer évesek is lehetnek.
Éppen egy nappal a kutatók tanulmánya után a rapper Ludacris közzétett egy videót, amelyen egy alaszkai gleccser olvadékvizét issza. A videót több millióan nézték meg, és sokak szerint az életét kockáztatta azzal, hogy gleccservizet iszik. Egy szakértő azonban elmagyarázta, hogy ennek nem lesznek negatív következményei, illetve, hogy a gleccserek olvadékából származó víz a legtisztább, amit valaha is ihatunk.
Ezek a vírusok már lekéstek arról, hogy halálosak legyenek
Azonban az új kutatás alapján nem voltak alaptalanok a feltételezések, ugyanis a világ számos más pontján is halálos kórokozók kerültek elő az olvadó permafrosztból, felerősítve a lehetséges járványoktól való félelmet. 2016-ban például lépfene-spórák szabadultak ki egy állati tetemből, amely 75 évig volt a fagyott szibériai permafrosztban, amely miatt tucatnyian kerültek kórházba, egy gyermek pedig bele is halt.
Szerencsére azonban a kutatók szerint az az 1700 vírus, amelyeket most találtak, nem jelentenek veszélyt az emberi egészségre, mivel csak egysejtűek és baktériumok megfertőzésére képesek. Sem embert, állatot de még növényeket sem tudnak megbetegíteni. Tanulmányozásuk azonban fontos, mert ablakot nyújtanak a Föld mély éghajlati történetére, és segíthetnek megérteni, hogyan nézhetnek ki a jövőbeni mikrobiális közösségek.
A jégmagot kilenc szegmensre osztották, amelyek mindegyike más-más kort és éghajlati időszakot képvisel. A szegmensek 160-41 ezer év közöttiek voltak. Ezekből a kutatók DNS-t vontak ki, és azonosították az egyes vírustörzseket. Ennek során körülbelül 50-szer annyi vírusinformációt katalogizáltak, mint amennyit valaha is gyűjtöttek a gleccserekről.
A kutatók szerint a vírusközösségek nagyon különbözően néztek ki attól függően, hogy milyen éghajlati viszonyok uralkodtak a megfagyásuk idején. Matthew Sullivan, az Ohio Állami Egyetem mikrobiológusa a Popular Science-nek elmondta, hogy „egyértelmű eltolódásokat láttunk a hidegebb és a melegebb éghajlaton kialakult vírusok között”.
A vírusok egy különálló közössége például 11 500 évvel ezelőtt alakult ki, miközben az éghajlat a hideg utolsó jégkorszakból a melegebb holocén korszakba váltott, amelyben jelenleg is élünk.
Ez legalábbis jelzi a vírusok és az éghajlatváltozás közötti lehetséges kapcsolatot – mondta a tanulmány társszerzője, ZhiPing Zhong, az Ohioi Állami Egyetem mikrobiológus munkatársa.
Érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Eladásra kínálják a Kékestető ikonikus antennatornyát
Mitől rémültek meg a régészek egy 20 000 éves barlangrajz láttán?
A térképészet legnagyobb bakijai — a történelem legfurcsább a térképei
Hogyan védenek meg a „nukleáris legyek” a húsevő parazitáktól
A „Végítélet” Magtár: Remény a jövő élelmezésére
39-es szoba: Észak-Korea titkos pénzügyi birodalma
