Teljesen téves, amit a Húsvét-szigetekről tudni véltünk egy új tanulmány szerint
A Húsvét-szigetet az elmúlt időben több szakértő elrettentő példaként használta arra, hogy a korlátozott erőforrások kiaknázása hogyan vezethet radikális népességcsökkenéshez, ökológiai katasztrófához és egy társadalom belső harcok általi pusztulásához. Egy nemrég publikált tanulmány azonban épp az ellenkezőjét állítja.
Szerintük ugyanis a Húsvét-sziget, más néven Rapa Nui egy kis létszámú, de fenntartható társadalomnak adott otthont. Sőt, a vizsgálatok során arra is fény derült, hogy a dél-amerikai szárazföldtől mintegy 3700 kilométerre fekvő sziget lakói már az 1300-as években elérték Amerikát, jóval azelőtt, hogy Kolumbusz Kristóf 1492-ben partra szállt volna – derül ki a CNN írásából.
A Húsvét-sziget hírneve
Az első, és valószínűleg szinte az egyetlen dolog, ami az átlagembernek eszébe jut erről a különös csendes-óceáni szigetről, nem más, mint a Moainak nevezett ismeretlen eredetű szoborcsoportok. Többek között ez az egyik fő mozgatórugója a Húsvét-sziget pusztulásáról szóló legendáknak: a rapanui nép minden erőforrását a szobrok mozgatására és építésére használta fel, ezzel kipusztítva az őshonos növény- és állatvilágot is – eleveníti fel a Smithsonian Magazine.
Forrás: Wikimedia Commons
Genetikai vizsgálatok
Rapa Nui történetének felderítéséhez a kutatók tizenöt olyan egykori lakos genomját vizsgálták, akik az elmúlt 400 évben éltek a szigeten. A maradványokat a a francia Nemzeti Természettudományi Múzeumhoz tartozó Musée de l’Homme-ban, azaz az “Emberiség Múzeumában” őrzik, de több nemzetközi kutatócsoport is vizsgálta már őket.
Ha a populáció valóban összeomlott volna, a kutatóknak a genetikai sokféleség csökkenését kellett volna tapasztalniuk, erre azonban semmi jel nem utalt. Ami azonban érdekesebb lehet, az az, hogy a sziget egy viszonylag szerény népességnek adott otthont, amely az 1860-as évekig ugyan nem nagymértékben, de folyamatosan növekedett. A tanulmány szerint ennek az vetett véget, amikor a perui rabszolgakereskedők a sziget lakosságának egyharmadát erőszakkal eltávolították.
A dél-amerikai kontaktus
A vizsgált genomokból az is kiderült, hogy a Húsvét-szigetiek az amerikai őslakosokkal is kapcsolatba kerültek, ráadásul már a 13. század folyamán, ezzel bőven lekörözve Kolumbusz Kristófot és a nyugati felfedezőket. Az európiaiakkal azonban ennél jóval később, csupán a 18. század folyamán találkoztak először. Ahogy egy, a kutatástól független antropológus megjegyezte, a sziget lakói legalább 3000 évet töltöttek az óceáni térségben és ezer kilométereket is hajóztak nyílt vízen, felderítve a legtöbb lakható szigetet a térségben. Igen meglepő lenne, ha pont a dél-amerikaiakkal nem találkoztak volna.
Ezeket is érdemes elolvasni:
A kihalt dinoszauruszokat már nem tudjuk visszahozni, de a mamutokat lehet
Újabb maradványokat találtak az ősi városból, amely fellázadt a Római Köztársaság ellen
