Bermeja: A közép-amerikai sziget, ami egyszerűen felszívódott a 20. század végére
A Mexikói-öbölben található Bermeja-sziget évszázadokon keresztül szerepelt a térképeken, majd egyszer csak eltűnt. A kis vöröses színű felszínű sziget a Yucatán-félsziget északi partjánál állítólag fontos geopolitikai szerepet játszott a térségben, mára mégis eljutottunk odáig, hogy még abban se vagyunk biztosak, hogy létezett-e valaha.
A szigetet mindenesetre a 16. századtól kezdve következetesen feltüntették a térképeken – derül ki az Ancient Origins írásából.
Bermeja története körülbelül egy időben kezdődik azzal, amikor a spanyolok elkezdték felderíteni a közép-amerikai térséget. Nevét először a 16. századi híres térképész, Alonso de Santa Cruz rögzítette az 1539-ben megjelent El Yucatán e Islas Adyacentes (magyarul: A Yucatán és a környező szigetek) című művében. 1540-ben egy másik térképész, Alonso de Chaves az Espejo de Navegantes (Hajósok útmutatója) című művében rögzítette pontos helyét, ezután pedig évszázadokon keresztül használták viszonyítási pontként. A fordulópont a csak az 1990-es években következett be, amikor a mexikói kormány hiába kereste a szigetet azzal a céllal, hogy a tengeri határait definiálja.

A sziget története nagyjából egyidős Amerika felderítésének kezdetével
Forrás: Wikimedia Commons
De miért ilyen fontos Bermeja?
A történtek után jogosan merülhet fel a kérdés, hogy miért kellett több mint háromszáz év, hogy kiderüljön, valami hiba csúszhatott a “rendszerbe”. Az évek során a szigetet sokáig használták hivatkozási alapnak különböző területi követelések kapcsán a térségben, valószínűleg azonban nem ez volt a fő oka annak, hogy 1997-ben végül komolyabb erőfeszítésekkel kezdték keresni (hiába).
Maga Bermeja, ha létezett is, nem volt több, mint egy nagy vörös szikla a Mexikói-öbölben, szóval önmagában senkit nem érdekelt. Mexikót elsősorban az 1971-ben az Hoyos de Doña mezőn talált olaj érdekelte. Ez a felfedezés vezetett a mexikói nemzeti olajtársaság, a PEMEX megalapításához, és tette Mexikót a globális olajszektor egyik főszereplőjévé. Az ilyen jellegű érdeklődésükkel azonban korántsem voltak egyedül. Az Amerikai Egyesült Államok már régóta konfliktusban volt Mexikóval a térségben található olajlelőhelyeket illetően, így szintén fokozott érdeklődéssel viseltetett az “eltűnt” sziget iránt.
A fejlett technológia és a kifinomult felderítési módszerek ellenére az évek során azonban a szigetnek nyomát se találták. 2009-ben a Mexikói Autonóm Nemzeti Egyetem a mexikói képviselőház megbízásából még kiterjedtebb felmérést végzett, de ez is eredménytelen maradt. A Google Térképen a mai napig csak a sziget vélt helye található meg, “lelkes utazók” pedig még véleménybejegyzéseket is írtak.

A Google Térképen a mai napig szerepel a sziget feltételezett helye
Forrás: Google Térkép
Mi lehet a magyarázat?
Sokan konkrét összeesküvés-elméleteket találtak ki arról, mi okozhatta a sziget “hirtelen” eltűnését, de a legvalószínűbb az, hogy Bermeja soha nem is létezett (bár nyilvánvalóan sokkal izgalmasabban hangzik, hogy a CIA áll az egész mögött).
Eszerint tehát a korai térképeken való jelenléte egyszerűen térképészeti tévedésre vezethető vissza – értelemszerűen abban az időben a kartográfusok gyakran korlátozott és pontatlan információk alapján dolgoztak. A navigációs adatok téves értelmezése vagy az ismeretlen területek megkérdőjelezhető “önkéntes feltérképezése” vezethetett Bermeja létrehozásához. A sziget tehát lehetett a térképészek képzeletének szüleménye, vagy egy tévesen azonosított földterület, amelyet pontatlanul rögzítettek, majd a későbbi térképeken továbbörökítettek.
A szigetek eltűnésének azonban nem ez az egyetlen módja. Sok hasonló esetben egyszerűen a természet áll a dolog hátterében. A tengerszint emelkedése vagy az erózió is lerombolhatta a szigetet, bár kevéssé valószínű, hogy ilyen rövid idő alatt tényleg nyomtalanul eltűnt volna.
Ezeket is érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Szabályosan élt Magyarországon az afgán diák, mégis kiutasították
Régi magyar megszólítások és köszönések, ahogy ma már ritkán hallani őket
Tényleg egy magyar királyról mintázták Lancelot lovagot? Egy izgalmas történelmi párhuzam
Csillagközi látogató lépett be a Naprendszerbe
Megnyílt Budapest első élelmiszer-outletje
Omladozik az egri vár másolata – a rendkívüli haditettről forgatott hatalmas sikerű film helyszínén jártunk