Növekszik az alvilág kapuja és nem tudjuk megállítani

Északkelet-Szibériában található egy hatalmas lyuk, amit „Az alvilág kapujának” neveztek el. 2023-ra már mintegy 88 hektáros területet fedett le, vagyis majdnem egy négyzetkilométernyi területet. De a helyzet még ennél is rosszabb: ez a kráter, amely az 1960-as években jelent meg, folyamatosan növekszik, miközben hatalmas mennyiségű üvegházhatású gázt és szennyező anyagot bocsát ki a helyi folyóba.

Ez természetesen aggodalomra ad okot a környezetvédők és tudósok számára, ám van egy váratlan pozitív hozadéka is ennek a jelenségnek: a Batagay-kráter ugyanis nemcsak problémát, hanem tudományos lehetőséget is jelent — számolt be róla a SciShow.

A Batagay-kráter, az alvilág kapujának keletkezése

Az alvilág kapuja számos elnevezéssel bír, többek között „visszafejlődő olvadási megaszakadás” (retrogressive thaw megaslump), amely tudományos, de kevésbé költői elnevezés. A Batagay-kráter valójában a világ legnagyobb ilyen típusú képződménye. Nevét a közeli Batagay településről kapta, és bár első pillantásra úgy tűnhet, hogy egy aszteroida becsapódásának eredménye, valójában más okok állnak a hátterében.

A krátert mi, emberek okoztuk. Az érintett terület egy vastag permafroszt (örökfagy) réteggel borított, amely már legalább két éve folyamatosan fagyott állapotban van. A permafroszt különböző jéggel és homokkal teli rétegekből áll, amelyeket még fás anyagok, tőzeg és más organikus maradványok is tarkítanak. Az éghajlati változások és az emberi beavatkozások, például az erdők kiirtása a kráter területén, súlyosbították a talaj olvadását, és megindították a permafroszt olvadásának önmagát gerjesztő folyamatát.

A permafroszt olvadása és hatásai

Ahogy a felszíni hőmérséklet emelkedik, az olvadási folyamat felgyorsul, és a földben szunnyadó baktériumok aktiválódnak, lebontják az organikus anyagokat, és üvegházhatású gázokat, például szén-dioxidot és metánt bocsátanak ki. Ez további felmelegedést okoz, ami még több permafroszt olvadásához vezet. Emellett a permafroszt olvadásakor keletkező víz a kráter legmélyebb pontjára folyik, és tovább növeli a kráter méretét.

A Batagay-kráter növekedése az elmúlt évtizedekben megdöbbentő mértéket öltött. Például 2019 és 2023 között a kráter széle évente átlagosan 12 métert hátrált, és a permafroszt folyamatosan olvadt. Eddig a kráter mintegy 35 millió köbméter anyagot veszített, amelyből kétharmad rész víz, a maradék pedig homok és biológiai anyag.

Tudományos érték és felfedezések

Bár az alvilág kapujának növekedése komoly környezeti problémákat okoz, például a helyi folyóvizek szennyezését és az élőhelyek veszélyeztetését, a tudósok számára ez a helyszín egy valódi aranybánya. A Batagay-kráter minden évben új geológiai rétegeket tár fel, amelyek a régió akár 650 000 évre visszanyúló történetét is megmutatják.

A kráter falában feltáruló jég és üledékrétegek mintavételezése révén a kutatók részletes képet alkothatnak arról, hogyan változott az éghajlat és az élővilág az évszázadok során. A felfedezések között megtalálhatók 40 000 éves, jégbe fagyott lómaradványok, valamint 330 000 éves lemmingek is. A jégben megőrzött állatok közé tartoznak még mamutok, barlangi oroszlánok és bölények is.

A jövő és a kutatás lehetőségei

A Batagay-kráter továbbra is kulcsfontosságú helyszín a földtudományi kutatások számára. A tudósok remélik, hogy további expedíciókkal még mélyebb betekintést nyerhetnek a múltba, és jobban megérthetik, hogyan hatnak az éghajlati változások a permafroszt területekre. Ha valaki a földtudományok iránt érdeklődik, akár részt is vehet a Batagay-kráter kutatásában, amelyet az Északi Alkalmazott Ökológiai Intézet szervez.

Mindeközben fontos felismerni, hogy a kráter növekedése nem áll meg egyhamar, és továbbra is súlyos környezeti hatásokat gyakorolhat. A tudományos felfedezések azonban reményt nyújtanak arra, hogy jobban megértsük és kezeljük ezeket a hatásokat.

Ez a hatalmas, növekvő kráter, amelyet „Az alvilág kapujának” neveznek, egyaránt hordozza a múlt titkait és a jövő kihívásait.

Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:

Léteznek nem gömb alakú bolygók?
Új elmélet: ezért érezzük, hogy 2020 óta szabályosan repül az idő