Hogyan keletkezett a Hold? Egy bolygó a Föld belsejében

Több mint 4,5 milliárd évvel ezelőtt a Naprendszerünk még kialakulóban volt, tele gázfelhőkkel, porral és törmelékkel. Ebben a kaotikus környezetben lassan formálódtak a bolygók, köztük a Föld is. Azonban ebben az ősi Földön valami hiányzott, ami ma már szerves része az éjszakai égboltnak: a Hold.

A Hold eredete sokáig rejtély volt a tudósok számára, és számos elmélet született arról, hogyan jöhetett létre. Korábban azt gondolták, hogy a Hold egy időben formálódott a Földdel, esetleg valahonnan máshonnan, például a Vénusz környékéről érkezett. Azonban ezek az elméletek nem adtak magyarázatot a Hold különleges tulajdonságaira és azokra a rejtélyes kőzetmintákra, amelyeket az Apollo-küldetések során gyűjtöttek be a Hold felszínéről — számolt be róla a PBS Eons.

Holdi kőzetminták és a Föld hasonlósága

Amikor a tudósok megvizsgálták ezeket a mintákat, döbbenetes felfedezést tettek: a Hold és a Föld kőzetei kémiailag nagyon hasonlóak. Különösen az oxigén izotópok (O-16, O-17, és O-18) arányai megegyeztek. Ez arra utalt, hogy a Hold valójában a Földből származhat. Az izotópok ugyanis a Naprendszer különböző pontjain más-más arányban fordulnak elő, így ezek a hasonlóságok azt sugallták, hogy a Hold és a Föld közös eredetű lehet.

A két bolygó találkozása

Az egyik legelfogadottabb elmélet szerint a Hold egy hatalmas ütközés következtében keletkezett, amely során egy Mars méretű ősi bolygó, amelyet Theiának neveztek el, nekiütközött a fiatal Földnek. Az ütközés hatalmas energiákat szabadított fel, ami részben megolvasztotta mindkét bolygót, és a kilökődött törmelékből jött létre a Hold.

Ez az elmélet sok mindent megmagyarázott, például a Hold méretét, alacsony vastartalmát és azt a tényt, hogy a Hold egykor forró, magmaóceánnal borított lehetett. Azonban volt egy probléma: a modellek szerint a Hold főként Theia anyagából kellett volna álljon, de a holdi kőzetek izotópjai túlságosan is hasonlítanak a Föld anyagához.

Az „izotópos válság” és új elméletek

A tudósok hosszú évekig finomították a modelleket, hogy megmagyarázzák, miért hasonlítanak ennyire a Hold és a Föld izotópjai. Egyes elméletek szerint a Föld gyorsabban forgott az ütközés idején, vagy talán folyékonyabb volt, ami lehetővé tette a Theia anyagának alaposabb keveredését a Föld anyagával. Más modellek kisebb ütközések sorozatát vagy egy „ütközés és szökés” forgatókönyvet is felvetettek, ahol Theia nekiütközött a Földnek, majd tovább haladt.

A legújabb modellek és felfedezések

2022-ben egy új, nagy felbontású számítógépes modell hozott áttörést. Ebben a szimulációban a Földet elérő ütközés után egy hatalmas anyagcsomó vált le a Földről, amelyből később a Hold jött létre. A modell azt is megmutatta, hogy a Hold külső része akár 60%-ban földi anyagból állhat, míg a Theia nyomai mélyebben rejtőzhetnek.

2023-ban egy másik tanulmány még tovább vitte ezt az elméletet, amikor kiderült, hogy a Föld mélyén található két hatalmas, rejtélyes terület, amelyeket „nagy alacsony sebességű provinciáknak” (LLVP) neveznek, valószínűleg Theia maradványai lehetnek. Ezek a területek sűrűbbek, és a kutatók úgy vélik, hogy Theia vasban gazdag köpenyének részei gyűlhettek itt össze, miután az ütközés során a bolygó magja a Föld belsejébe került.

A Hold eredetének rejtélye

Bár a Hold keletkezéséről szóló elméletek folyamatosan finomodnak, még mindig nem tudunk minden részletet. Az viszont biztosnak látszik, hogy a Hold létrejötte egy hatalmas, kozmikus ütközés eredménye, amely nemcsak a Holdat hozta létre, hanem a Földet is jelentősen átalakította. A tudósok további kutatásokkal és holdi kőzetek elemzésével próbálják megoldani ezt a kozmikus rejtvényt.

A Hold tehát nemcsak egy lenyűgöző égitest az éjszakai égbolton, hanem a Föld múltjának titkos krónikása is, amely segít megérteni bolygónk kialakulásának történetét.

Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:

Léteznek nem gömb alakú bolygók?
Új elmélet: ezért érezzük, hogy 2020 óta szabályosan repül az idő