Egy Messerschmitt ME-109-es német katonai repülőgép roncsdarabjait emelték ki a földből Vámosszabadi közelében.
Magó Károly zászlós, az MH Kiss József 86. Helikopterdandár hadtörténésze és egyben a Magyar Roncskutató Egyesület elnöke elmondta, hogy a roncs legértékesebb része Daimler-Benz 605-ös típusú motor, amelyet három és fél méter mélyről ástak ki.
A csütörtöki sajtótájékoztatón azt is megosztotta, hogy Alasztics Ervin helytörténeti kutató kereste meg azzal, hogy vélhetően beazonosította az 1944. december 6-án lezuhant gép helyét. A területet magnetométerrel vizsgálták meg, amely kimutatta, hogy a gép motorja a földben van.
Az október 14-én indult a tervszerű kutatás, amely az igen magas talajvízszint és a laza talajszerkezet miatt leletmentésbe torkolt. Magó kiemelte, hogy végül nem kihúzták, hanem egy markoló segítségével kiemelték a motort és a roncs darabjait. A mocsaras, iszapos talaj jól konzerválta a motort, de egyes részei, mint az áttételház vagy a szelepfedelek korrodáltak a földben, azonban összességében a motor jó állapotnak örvend.
A feltárás során a repülőgép szerkezetének különböző elemeit is kiemelték, például az üzemanyagtartály egy darabját, fegyverzetet és kettétört futóműdarabot. A sérülésekből egyértelműen kikövetkeztethető, hogy a gép nagy erővel csapódott a földbe. A roncsdarabokat először Vámosszabadiban állítják ki, majd átszállítják Szolnokra, a központi gyűjteménybe.
Arasztics Ervin szerint 1944. december 6-án reggel 31 darab amerikai gyártmányú B 24-es nehézbombázó szállt fel a dél-olaszországi Pantelleria légitámaszpontról azzal a céllal, hogy a pozsonyi rendező-pályaudvart bombázza, a felhős idő miatt azonban Dévényújfalu vasúti pályáját támadták.
A gépek összesen 61 tonnányi bombát dobtak le, majd miután visszaindultak, a Felvidékről felszálló 15-20 darab Messerschmitt ME-109 típusú vadászgép megtámadta a köteléket, és négy darab bombázót lőtt ki. A légi ütközetben három Messerschmitt is lezuhant, kettő szlovák területre, egy pedig Vámosszabadi, az akkor még Alsóvámosnak nevezett község közelébe. A gép egy morotvába zuhant, az iszapos talajba hamar belesüllyedt.
Arasztics hozzátette, hogy 1945-ben és a 60-as években kis megpróbálták a felszínre hozni a roncsot, sikertelenül. Azonban a táj azóta átalakult, és a felszíni nyomok idővel eltűntek, majd kifejtette, hogy egy 1958-as katonai légi fotón láttak egy elszíneződést, és abból fejtették vissza a pontos helyet.
A gép pilótája, Alfred Hirsch életét vesztette, és a vámosszabadi temetőben temették el. 1994-ben exhumálták, és a veszprémi katonai temetőben helyezték örök nyugalomra.
Polgár Balázs, a HM Hadtörténeti Intézet hadirégészeti osztályának vezetője arról beszélt, hogy 2014-től a repülőgéproncsok is részei a kulturális örökségnek, ennek megfelelően régészeti módszerekkel és régészeti tudományos szemlélettel kell viszonyulni a maradványokhoz. A Hadtörténeti Múzeum ebben az évben kötött együttműködést a Magyar Roncskutató Egyesülettel, ennek első állomása pedig a Messerschmitt vadászgép roncsainak kiemelése volt.
Az alábbi videóban pedig akcióban is látható, mire volt képes egy ilyen repülőgép.
Érdemes elolvasni:
- A somlói kincs – ismét lelkiismeretes ember nevéhez fűződik az aranylelet megtalálása
- Bemutatjuk a magyar történelem legalkalmatlanabb merénylőjét, Lékai Jánost, aki a pisztolyhoz sem értett
Source: MTI