Egy hatalmas aszteroida felforralta a Föld óceánjait, az életnek azonban ez az előnyére válhatott
A fiatal Naprendszerben egykor hatalmas aszteroidák bombázták többek között a Földet is, és a tudósok korábban bizonyítékot találtak arra, hogy egy különösen hatalmas objektum csapódott be bolygónkba mintegy 3,26 milliárd évvel ezelőtt.
Ez 50-200-szor akkora volt, mint a dinoszauruszok kihalását előidéző égitest, és amellett, hogy felforralta az óceánokat, évtizedekre globális sötétséget okozott, és több kilométer magas cunamikat gerjesztett, amelyek megsemmisítették a partvidékeket, írja a Mashable.
Az új kutatások szerint azonban a primitív élet ilyenkor is megtalálta a módját annak, hogyan boldoguljon
Nadja Drabon, a Harvard Egyetem föld- és bolygókutatója és a tanulmány vezetője elmondta, hogy „a becsapódásokról azt gondoljuk, hogy katasztrofálisak az élet számára. Tanulmányunk azonban rávilágít arra, hogy ezek az események előnyökkel is jártak az élet számára, különösen a korai időszakban, így valóban lehetővé tehették az élet virágzását.”
A tudósok gyanúja szerint a becsapódás egy mintegy 487 kilométer széles krátert hagyott maga után, és olyan sziklaalakzatokat hozott létre, amelyek ma is láthatóak Dél-Afrikában.
Tanulmányukban Drabon és csapata alaposan megvizsgálta ezen ősi kőzetek rétegeit, és több mint 200 mintát gyűjtöttek abból a rétegből, amelyik a becsapódás után hullott vissza a Földre.
A Földre visszahullott kőzetekben a kulcs
Ezek jelentős változásokat mutattak kialakulásukban és összetételükben a szerzők szerint, beleértve a vas és a vasban gazdag ásványok, a szideritek számottevő növekedését.
A szideritek gyakran olyan környezetben képződnek, ahol a mikrobák a vasat energiaforrásként hasznosítják, vagyis olyan területeken, ahol a mikrobák valószínűleg még akkor is virágoztak, amikor sok primitív, napfényt igénylő organizmus elpusztult.
„A cunamik, a légköri felmelegedés és a sötétség valószínűleg megtizedelték a fototróf mikrobákat a sekély vizekben. A bioszféra azonban valószínűleg gyorsan helyreállt, és középtávon a tápanyagok és a vas növekedése valószínűleg elősegítette a mikrobák virágzását, különösen a vasat hasznosító mikrobákét.”
A körülmények miatt tehát a vas a felszínre kerülhetett a felhevült tengerekben, az azzal táplálkozó mikrobák pedig ezt a bőséget használták ki.
Érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Kutatók végre kiderítették egy 17 ezer éve élt csecsemő halálának okát
Nem szívesen néznél le az USA legmélyebb aknabarlangjainak legaljára
Rég eltűnt részletekre bukkantak egy ókori egyiptomi templom belsejében
Putyin: A háború végkimenetelének Oroszország javát kell szolgálnia
A Pannonia motorok – 70 éve kezdték gyártani a világ legszebb motorját, a magyarok büszkeségét
A kutatók szerint eggyel kevesebb kontinens van a Földön, mint eddig gondolták