Mi történt a Földdel az emberiség előtt?

Carl Sagan híres csillagász egyszer úgy foglalta össze a Föld és az emberiség történelmét, hogy ha azt egyetlen napba sűrítené, akkor az ember csak az éjfél előtti utolsó másodpercekben érkezne meg.

Fajunk néhány százezer éve csak egy apró töredéke otthonunk múltjának. De milyen idős a bolygónk, és honnan tudják a kutatók?

Rengeteg minden történt előttünk

A Föld körülbelül 4,54 milliárd évvel ezelőtt alakult ki, nagyjából 10 millió évvel a Naprendszer születése után, miután egy gigantikus gázfelhő összeomlott, amelyből megszületett a Nap. A felhő maradékából pedig a létrejöttek bolygók, olvasható a Live Science beszámolójában.

Mark Popinchalk, az Amerikai Természettudományi Múzeum és a New York-i Egyetem csillagásza egy másik hasonlattal rukkolt elő. „Gondoljunk a korai naprendszerekre, mint egy pizzára. A gázfelhő, amelyből a csillag kialakul, a „tészta” a 99%-ából jön létre, de a maradéknak még mindig megvan a pörgése, és ha elég időt kap, akkor pizzaként fog ellapulni a csillag körül. A „tészta” ezen 1%-ából alakul ki az összes bolygó.”

Nem mindig nézett ki így. Kiemelt kép: depositphotos.com

A fiatal Föld azonban egyáltalán nem az a buja, zöld világ volt, amit ma ismerünk. Kialakulásakor ugyanis felszíne még mindig olvadt volt az ütközésektől, amelyek létrehozták.

A nehezebb elemek, mint például a vas, elsüllyedtek, hogy bolygónk magját alkossák, a könnyebb elemek pedig feljöttek a felszínre, amely folyamat a Föld réteges szerkezetéhez is vezetett, és létrehozta a magot, a köpenyt és a kérget.

Amint a Naprendszer megnyugodott, és kevesebb aszteroida csapódott a Földbe, kialakultak az óceánok, ezt követően pedig szinte azonnal megjelent az élet.

Lehet, hogy az élet sokkal hamarabb jelent meg a Földön, mint eddig gondolták

„Míg az ember a Föld történelmének nagy részében nem létezhetett, az élet egy megszakítás nélküli, körülbelül 3,5 milliárd éves sorozatot tudhat maga mögött.”

Az új kutatások szerint ez a szám akár 4,2 milliárd év is lehet.

Ennek az idősíknak a megismerését annak a talajnak köszönhetjük, amelyen állunk. A kőzetek jelentik a kulcsot otthonunk korának meghatározásához és ahhoz, hogy milyen volt a múltban.

A radiometrikus kormeghatározás néven ismert eljárással a tudósok a különböző radioaktív elemek mennyisége alapján tudják meghatározni, hogy egy kőzet milyen idős.

A földi kőzetek azonban trükkösek lehetnek, mert „egy aktív bolygóról van szó. A vulkánok, az időjárás és a geológiai folyamatok miatt nehéz olyan kőzeteket találni, amelyek abból az időből származnak, amikor a Föld kialakult.”

A Hold pedig a legelfogadottabb elmélet szerint akkor alakult ki, amikor még a fiatal és forró Földbe egy Mars méretű égitest csapódott. Égi kísérőnkön azonban nincs lemeztektonika, így az Apollo-korszakból származó dkőzetminták segítettek pontosítani bolygónk korát, és az olyan küldetésekből származó új minták, mint a Csang-o–5, tovább bővítik a Hold történetét.

Érdemes elolvasni:

• Az esőnek meglepően fontos szerepe lehetett a sejtek kialakulásában és a Földi életben
• Az Atlanti-óceán legfontosabb áramlási rendszere az összeomlás szélén áll
• Döbbenetes felfedezés az Antarktiszon: rejtélyes ajtót találtak