Kutatók végre megfejtették a különleges egyiptomi múmia titkát
A chicagói Field Múzeumban több mint egy tucat ókori egyiptomi múmia található, de Chenet-aa története már évek óta fejtörést okozott a kutatóknak. Most azonban a rejtélye megoldódni látszik, ugyanis CT-vizsgálatok segítségével feltárták temetkezési eljárásának titkát.
A Popular Science beszámolója szerint Chenet-aa nagyjából 3 ezer évvel ezelőtt, Egyiptom harmadik átmeneti korszakában, a 22. dinasztia idején élt. Halála után a halotti szertartásért felelős mesterek létrehoztak számára egy a testet védő, papírmaséhoz hasonló borítást.
A kutatók azonban nem találták látható illesztés nyomait, így hosszú évekig találgatták, hogyan helyezték el testét ebben a burkolatban. JP Brown, a Field Múzeum vezető konzervátora ahhoz hasonlította a helyzetet, mint amikor egy modellhajót kell üvegpalackba helyezni.
Különleges eljárással készült Chenet-aa múmiája
„Fontos, hogy a belső koporsó sima és illesztésmentes, ellentétben a fából készült külső koporsóval, és ha megnézzük a kartonázs formáját, a lábánál lévő nyílás túl keskeny ahhoz, hogy Chenet-aa vállai átférjenek rajta.”
A múzeum bejelentése szerint egy mobil CT-szkenner végül választ adott a „lezárt múmia” titkára, valamint új részleteket tárt fel Chenet-aa testi állapotáról halálakor.
A kutatók négy nap alatt összesen 26 múmiát, köztük Chenet-aa-t is CT-vizsgálat alá vetették, az így készült képek pedig lehetőséget nyújtottak a kartonázs és annak tartalmának részletes elemzésére, így végül kiderült, hogyan is helyezték el Chenet-aa-t a látszólag illesztés nélküli burkolatban.
Brown elmondta, hogy „a módszer úgy nézett ki, hogy egy rést vágtak a kartonázs hátulján, benedvesítették, és megpuhították azt”. Ezután a múmiát függőlegesen rögzítették egy oszlophoz, és a koporsót Chenet-aa feje fölé húzták, majd zsineggel újra összeillesztették a rést. „Miután a kartonázs megszilárdult, a rést újra bevakolták” – tette hozzá Brown.
A külső rétegen található festéknyomok arra utalnak, hogy a koporsót álló helyzetben festették és csiszolták, majd Chenet-aa végül készen állt a sírba helyezésre.
A vizsgálat új részleteket is feltárt Chenet-aa egészségéről halála idején. A kutatók szerint a nemesi származású nő harmincas évei végén vagy negyvenes évei elején hunyt el, bár a halál oka nem ismert.
Fogai nagyon rossz állapotban voltak. Közülük sok hiányzott, a megmaradtak pedig erősen kopottak voltak, amit a fogzománcra káros, homokszemcséket tartalmazó étrend okozhatott.
A múmiáról készült képek két fényes tárgyat mutatnak a szemüregekben. Ezek mesterséges szemek, amelyek az egyiptomiak hite szerint Chenet-aa látását biztosították a túlvilágon.
„Az ókori egyiptomiak számára a túlvilág olyan volt, mint a mi nyugdíjról alkotott elképzeléseink: egy olyan dolog, amire egész életen át készültek, és remélték, hogy a végén elegendő lesz ahhoz, hogy boldogok legyenek”, mondta Brown a múzeum nyilatkozatában.
„A boldoguláshoz való eszközeik pedig nagyon szó szerintiek voltak. Ha látni akartak a túlvilágon, akkor szükség volt valamilyen fizikai szemekre vagy legalábbis azok utánzatára.”
Ez csak a kezdete a múzeum legrégebbi és legérzékenyebb maradványairól szóló lehetséges felfedezések sorának. A kutatók az elkövetkező év során szeretnék tovább vizsgálni a több ezer CT-felvételt, hogy még többet tudjanak meg az ókori Egyiptom életéről és haláláról.
Érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Ahol leghalálosabb kórokozók lakoznak: Az Egyesült Államok titkos laborja
A világ leggyorsabb tesztpályája, ahol kanyaródás nélkül lehet maximális sebességgel száguldani
VIDEÓ: A világ legnagyobb halszaporodóhelyét fedezték fel
A magyar ipar úttörője, az ágyúk és vasúti kerekek mestere: Ganz Ábrahám
Miért nem tudjuk a villámokat energiafejlesztésre használni?
Mi a legnagyobb eddig ismert prímszám?
