Végre kiderült, valódi-e a torinói lepel

Idén augusztus végén kutatók újra felfrissítették a vitát a torinói lepelről, azt állítva, hogy egy 2 ezer éves szövetdarabról van szó, amely valóban Jézus Krisztus testét takarta. Most viszont megjelent egy elemzés, amely elmagyarázza, miért hamisak ezek az állítások

Az Ancient Origins szerint ezt az állítást most egy új elemzés cáfolja, amely virtuális szimulációs szoftverrel készült. Cicero Moraes törvényszéki rekonstrukciós szakértő kutatásában újabb fejezetet nyit a lepelről szóló vitában. Moraes szerint, ha a leplet valóban egy emberi testre helyezték volna, a szöveten keletkező kép eltorzult és megnyúlt lenne, a háromdimenziós felület miatt.

Kiderülhetett, valódi-e a torinói lepel

A torinói lepel másolata és negatívja. Wikimedia

„Amikor egy háromdimenziós tárgyat szövet borít be, a kép – például a vérfoltok – torzul. Egy emberi test körvonalai tehát eltorzulnának, nem egy éles, másolatszerű képet adnának. Viszont egy bas-relief (kb. lapos dombormű – szerk.) esetén nem lépne fel torzulás, így a kép inkább egy fotokópiára hasonlítana,” nyilatkozta Moraes a Telegraphnak.

Moraes szoftveres szimulációval bizonyította, hogy ha egy szövetet ráhelyeznek egy emberi testre, majd sík felületre fektetik, az eredeti kép megnyúlik, így jelentősen eltér attól, amit a leplen látunk.

Ez az úgynevezett „Agamemnón-maszk” hatásként ismert jelenség: ha egy testet egy szövettel takarunk le, annak vonalai megnyúlnak, torzulnak. Moraes szerint bárki megfigyelheti ezt a hatást otthon is:

„Ha felviszünk egy kis pigmentált festéket az arcunkra, rásimítunk egy papírtörlőt vagy szövetet, majd levesszük a törlőt az arcunkról és kiterítjük, látni fogja a torzulásokat. Ez a ’maszk-hatás’, amit Agamemnón maszkjáról neveztek el,” magyarázta Moraes.

Egy ilyen kép megnyúlva, aránytalanul jelenne meg, míg a leplen egy viszonylag kiegyensúlyozott, arányos képet látunk. Ez ellentmond azoknak a korábbi keresztény állításoknak, amelyek szerint a torinói lepel valóban Jézus testét takarta be kereszthalála után, és arra utal, hogy a lepel nem egy emberi, háromdimenziós testet borított, ezzel megcáfolva az eddigi teóriákat.

A jobb oldali feldolgozott kép a digitális szűrők alkalmazásának eredménye.
Forrás: Wikimedia Commons

Az eredetét tekintve talán nem is meglepő az eredmény

A torinói lepel eredetét régóta homály fedi. Először 1354-ben bukkant fel Franciaországban, ahol a troyes-i püspök hamisítványnak nevezte. Az 1980-as években végzett radiokarbon vizsgálatok középkori eredetet valószínűsítettek. Ugyanakkor olasz kutatók újabb elemzései az anyagot az ókori Maszada erőd anyagaival egyeztetik, Jézus idejére datálva.

A dátumozási viták ellenére Moraes szimulációja arra utal, hogy még ha a szövet maga ősi is, a kép nem háromdimenziós testen jött létre. Valószínűbb, hogy középkori keresztény műalkotás, amely vallási tiszteletet hivatott kiváltani. Fontos hangsúlyozni, hogy Moraes nem megcáfolni akarta a kereszténység egyik legszentebb ereklyéjének valódiságát. Ő maga azzal zárta, hogy szerinte az emberek hajlamosak két táborra szakadni: akik szerint ez Jézus valódi leple, és akik szerint hamisítvány. Ő inkább úgy látja, hogy ez egy ikonográfiai műalkotás, amely sikeresen közvetítette vallási üzenetét.

Érdemes elolvasni:

• Ilyen volt a legénység élete az 500 éve elsüllyedt Tudor hadihajón talált csontok alapján
• Poszeidónnak szentelt templomot tártak fel régészek, és jóval nagyobb, mint várták
• Oázisban bukkantak egy több mint 4 ezer éves erődített városra