A világ legveszélyesebb objektuma Csernobilban van, és 5 perc alatt képes megölni

Bár a csernobili katasztrófa közel négy évtizede történt, manapság is derülnek ki eddig ismeretlen részletek a katasztrófávól. 1986 április 26-án felrobbant az ukrajnai csernobili atomerőmű 4-es reaktora, és halálos mennyiségű sugárzást bocsátott a légkörbe, amely a világ számos országába eljutott.

Az ENSZ becslése szerint a robbanásban közvetlenül mintegy 30-an vesztették életüket, és a következő években is több ezer halálesetet okozott a sugárterhelés. Néhány területet veszélyességük miatt még ma is tilos megközelíteni, de az erőmű dolgozói még a robbanás után hónapokkal is beléptek az épületbe, nem is sejtve, milyen veszélyt jelenthet ez számukra, írja a Unilad.

Bár az állatok már visszatértek, Csernobil még mindig rengeteg veszélyt tartogat

Csernobili atomkatasztrófa robbanás Ukrajna Szovjetunió

Az elefántláb nevű elképesztően radioaktív képződmény. Képernyőfotó: Kyle Hill/YouTube

Nyolc hónappal az esemény után beléptek a 4-es reaktorba, ahol fekete, lávaszerű anyagot találtak, amely a reaktormagból szivárgott. Ekkor fedezték fel az úgynevezett elefántláb nevű masszát. De mi is ez pontosan? A szakértők szerint az elefántláb főként kóriumból áll, ami a történelem során mindössze ötször alakult ki természetesen. Mitchell T. Farmer, az Argonne Nemzeti Laboratórium nukleáris mérnöke a HowStuffWorks oldalnak elmondta, hogy a korium sűrű, sötét, lávaszerű anyag, ami lehűléskor viszkózus, tapadó, olvadt üvegszerű anyaggá válik.

Az első emberek, akik beléptek a reaktorba nem is sejtették, mire készülnek

Nemrégiben előkerült egy felvétel, amelyen kutatók védőruhában az elefántláb közelében állnak. 1986-ban ennek a tömegnek a sugárzási szintje óránként 10 ezer röntgen volt. Összehasonlításképp, már 50–100 röntgen is elegendő a sugárbetegség kialakulásához. Akkoriban valószínűleg nem sejtették, mennyire veszélyes, a Nautilus tudományos magazin szerint ugyanis már 30 másodperc közelség is belső vérzést okoz, négy perc után hányás, hasmenés és láz jelentkezhet, míg öt perces expozíció után két napon beáll a halál. A robbanás óta eltelt közel 40 év ellenére a képződmény még mindig erősen radioaktív, és várhatóan több tízezer évig az is marad.