A világ legveszélyesebb objektuma Csernobilban van, és 5 perc alatt képes megölni
Bár a csernobili katasztrófa közel négy évtizede történt, manapság is derülnek ki eddig ismeretlen részletek a katasztrófávól. 1986 április 26-án felrobbant az ukrajnai csernobili atomerőmű 4-es reaktora, és halálos mennyiségű sugárzást bocsátott a légkörbe, amely a világ számos országába eljutott.
Az ENSZ becslése szerint a robbanásban közvetlenül mintegy 30-an vesztették életüket, és a következő években is több ezer halálesetet okozott a sugárterhelés. Néhány területet veszélyességük miatt még ma is tilos megközelíteni, de az erőmű dolgozói még a robbanás után hónapokkal is beléptek az épületbe, nem is sejtve, milyen veszélyt jelenthet ez számukra, írja a Unilad.
Bár az állatok már visszatértek, Csernobil még mindig rengeteg veszélyt tartogat
Nyolc hónappal az esemény után beléptek a 4-es reaktorba, ahol fekete, lávaszerű anyagot találtak, amely a reaktormagból szivárgott. Ekkor fedezték fel az úgynevezett elefántláb nevű masszát. De mi is ez pontosan? A szakértők szerint az elefántláb főként kóriumból áll, ami a történelem során mindössze ötször alakult ki természetesen. Mitchell T. Farmer, az Argonne Nemzeti Laboratórium nukleáris mérnöke a HowStuffWorks oldalnak elmondta, hogy a korium sűrű, sötét, lávaszerű anyag, ami lehűléskor viszkózus, tapadó, olvadt üvegszerű anyaggá válik.
Az első emberek, akik beléptek a reaktorba nem is sejtették, mire készülnek
Nemrégiben előkerült egy felvétel, amelyen kutatók védőruhában az elefántláb közelében állnak. 1986-ban ennek a tömegnek a sugárzási szintje óránként 10 ezer röntgen volt. Összehasonlításképp, már 50–100 röntgen is elegendő a sugárbetegség kialakulásához. Akkoriban valószínűleg nem sejtették, mennyire veszélyes, a Nautilus tudományos magazin szerint ugyanis már 30 másodperc közelség is belső vérzést okoz, négy perc után hányás, hasmenés és láz jelentkezhet, míg öt perces expozíció után két napon beáll a halál. A robbanás óta eltelt közel 40 év ellenére a képződmény még mindig erősen radioaktív, és várhatóan több tízezer évig az is marad.
Érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Rejtélyes haláleset egy Kínából Budapestre tartó járaton, a légitársaság hallgat
Mi rejtőzhet a Balaton iszapja alatt?
Kína egyik legjelentősebb dinasztiájának bukásához egy eddig elhanyagolt jelenség vezethetett
Egy ősi mezopotámiai pecsét vezethet el az írás kialakulásához
Oroszország elvitte Kínába vadiúj vadászgépeit, ahol aztán felsült vele
A legnagyobb tollas ragadozó lehetett a 3 méteres gyilokmadár a pliocén korból