150 ezer évvel ezelőtti emberi település nyomaira bukkantak régészek

Tádzsikisztán Zarafsán-folyó völgyében végzett ásatások egy olyan korai települést tártak fel, amely akár 150 ezer évre is visszanyúlhat, és új betekintést nyújt az emberi vándorlás és letelepülés történetébe Közép-Ázsiában.

Az ásatást a Jeruzsálemi Héber Egyetem és a Tádzsik Tudományos Akadémia közösen végezte a Soii Havzak néven ismert lelőhelynél, amely réteges maradványai között kőeszközök, állati csontok és ősi növényzet nyomai találhatók, amelyek 20 és 150 ezer év közötti időszakokra datálhatók. A kutatócsoportot Prof. Yossi Zaidner, a Héber Egyetem régésze, valamint Dr. Sharof Kurbanov, a Tádzsik Tudományos Akadémia szakértője vezette, számolt be a SciTech Daily.

Ősi település a selyemút közeléből

Zaidner professzor szerint a Zarafsán-völgy, amely a középkorban a selyemút fontos állomása volt, már jóval korábban is kulcsfontosságú migrációs útvonal lehetett. A térség több emberfaj, például a modern Homo sapiens, a neandervölgyi ember és a gyenyiszovai ember találkozási pontja lehetett. A kutatás célja annak kiderítése, hogy mely emberfajok éltek itt, és milyen kapcsolatokat alakítottak ki egymással.

Fotó: Yossi Zaidner et al.

Az ásatások során az ősi településről előkerült maradványok – például megégett fa és állati csontok – rendkívül jó állapotban maradtak fenn, ami lehetővé teszi a korabeli éghajlat és környezet pontos rekonstruálását, ami azért is jelentős, mert a kutatók bíznak benne, hogy a további feltárások emberi maradványokat is felszínre hozhatnak, amelyek segíthetnek az emberi fajok azonosításában. A kutatásnak szélesebb körű hatásai lehetnek az emberi evolúció és migráció megértésére. A Soii Havzak földrajzi elhelyezkedése – egy hegyvidéki átjáró Közép-Ázsiában – lehetőséget nyújtott arra, hogy a korai emberi populációk átkeljenek ezen a területen, elősegítve őseink szétszóródását a régióban.

A vizsgálatok azonban nem állnak meg itt

Zaidner professzor kifejtette, hogy ez a felfedezés fontos lépés az ősi emberi történelem megértése felé Közép-Ázsiában, és egyúttal egy nemzetközi tudományos együttműködés gyümölcse. Az ásatások a következő években is folytatódni fognak a mélyebb rétegek feltárásával és az eddigi leletek részletesebb elemzésével. A kutatók bíznak benne, hogy ezek az eredmények átalakíthatják az emberi migráció és interakció történelmi narratíváját a közép-ázsiai régióra vonatkozóan.

Érdemes elolvasni:

• Mary Celeste: A szellemhajó, amelyre épen, de legénység nélkül találtak rá
• Erdélyben találták meg Románia legnagyobb régészeti lelőhelyét
• A világ legősibb írása 5500 éves, és nem tudjuk pontosan, hogy mit jelent