Mai tudásunkkal megismételhetetlenek II. Ramszesz fáraó hatalmas kolosszusai

II. Ramszeszhez köthető Kr.e. 1279. és 1213. között a fáraók történetének egyik leghosszabb uralkodása. Nagy kulturális újítások, az önimázs felsőfokra járatása és kiváló katonai diplomáciai érzék jellemezte. Hírneve felülmúlta az összes többi fáraóét Tutanhamon múmiájának megtalálásáig: a Biblia despotának titulálta, az irodalomban Ozymandiás néven ismerték. Uralkodása az ókori Egyiptom hatalmának és virágzásának egyik csúcspontja.

II. Ramszesz gigantikus memphiszi szobra, Fotó: Mayer Jácint

II. Ramszesz fáraó

Egy férfi, akitől az ellenségei rettegtek, akitől a nők extázisba estek, aki több gyermeket nemzett, mint bármely más fáraó előtte és utána, aki több templomot építtetett, mint az összes fáraó együtt, aki olyan hosszan uralkodott, hogy már halhatatlannak kiáltották ki, és akit nagysága miatt azonosítanak sokan a zsidók egyiptomi kivonulásakor is a zsarnok fáraó személyével.

A fáraó mindenekfelett állását nem lehetett megkérdőjelezni. Voltak már azóta cézárok, napóleonok, sztálinok, egyéb küldetéstudatos emberek, de ilyen időtálló személyi kultuszt nem tudott senki felmutatni azóta sem.

Abu Szimbel, szentély az uralkodóval, Fotó:Mayer Jácint

A fáraó előszeretettel vésette le elődei nevét vagy képét régi emlékművekről, hogy saját maga kerülhessen a helyükre. Az egyik elképzelés szerint egyfajta rituális megsemmisítése volt ez a konkurenciájának, de az is feltételezhető, hogy Ramszesz elsősorban példaképei, a nevezetes fáraók „helyettesítésére” törekedett. Akármi is legyen az igazság, tény, hogy a „jogtalan” szerzemények nélkül is II. Ramszesz volt az Egyiptomi Birodalom történetének egyik legtöbbet építtető fáraója.

A fáraó a kádesi csatában, Fotó: Mayer Jácint

Divatot teremtett az őt követő uralkodóknak, és megismételhetetlen mennyiségű, művészeti értékű építményt, szobrot hagyott maga után.

A fáraó gigantikus szobrait tartós anyagokból, például gránitból, dioritból és mészkőből faragták, idealizált arcvonásokkal és uralkodói öltözékkel ábrázolták, közvetítve tekintélyét és isteni állapotát. Az arckifejezések jellemzően derűsek és szenvtelenek voltak, tükrözve bölcs és jóindulatú vezető szerepét. Ezek a szobrok templomokat, sírokat és palotákat díszítettek, vallási és politikai funkciókat egyaránt ellátva azáltal, hogy megerősítették a fáraó isteni jogát az uralkodáshoz, és biztosították örökkévaló jelenlétét a túlvilágon.

II. Ramszesz udvarának gigantikus szobrai Luxorban, Fotó: Mayer J.

A 10-20 méteres szobrok mozgatása is komoly kihívás a ma emberének, nemhogy az elkészítése és ilyen részletes kidolgozása.

II. Ramszesz legismertebb kulturális örökségei:

Abu Szimbel Nagy Temploma

Abu Szimbel volt a legnagyobb építkezés, amelyet Ramszesz saját dicsőségének szentelt. Kőbe vésve a Níluson, Núbia földjének kapujában, az ülő fáraó négy 20 méteres kolosszális ülőszobra őrzi a templom homlokzatát. Belül pedig a nagy bravúrként artikulált kádesi csatatörténet még több gigantikus szoborral üzeni az uralkodó nagyságát.

Oszlopcsarnok a fáraó alakjával, Fotó: Mayer Jácint

Nefertari kisebb temploma

A Nagy Templom szomszédságában II. Ramszesz egy kisebb, de csodálatos templomot épített szeretett feleségének, Nefertari királynőnek szentelve. A királynőnél itt is természetesen hangsúlyosabb II. Ramszesz személye.

Abu Szimbel, Kis Templom, Fotó: Mayer Jácint

Luxor templom

Az ikerszobrok Luxorban, Fotó: Mayer Jácint

Ramszeszhez köthető a thébai Luxor templomának nagyszabású bővítése, amely az ókori Egyiptom fontos vallási és politikai központja volt eredetileg is. Ekkor került kialakításra a 24 méter magas bejárati pülont, amely a mai templom egyik legismertebb eleme. A pilont a trónján ülő II. Ramszesz gigantikus szobrai szegélyezik, bemutatva isteni tekintélyét. Restaurálásuk rendkívül nehéz feladatnak mutatkozott, mivel a romos szobrok kiegészítését se tudták igazán megoldani, csak nagyon rossz minőségű utánzatra voltak képesek.

A pülónokon áthaladva jutunk II. Ramszesz oszlopos udvarába, melyet szintén az uralkodó szobrai díszítenek. A kaput őrző két hatalmas ikerszobor lézeres vizsgálata során – mindenki döbbenetére – teljes egyezőséget állapítottak meg. Hihetetlen érdekesség, hogy szürkületkor a kőszobor ránk kinyitja a szemét jól érzékelhető módon a megváltozott fényviszonyok által.

II. Ramszesz udvara, Fotó: Mayer Jácint

Karnaki templom

Ramszesz folytatta a másik jelentős vallási helyszín, a karnaki templomegyüttes bővítését is. Karnaknak szinte minden építménye közismert, de valószínűleg a legcsodálatosabb a nagy oszlopcsarnok, amelyet III. Amenhotep, I. Széthi és II. Ramszesz alatt a fő szentélytől nyugatra építettek. Az oszlopcsarnok előtt II. Ramszesz hatalmas gránitkolosszusa fogad bennünket, de tetteivel számos helyen találkozhatunk még a templom falain.

II. Ramszesz Karnakban, Fotó: Mayer Jácint

Ramesszeum

A luxori templommal szemben, a Nílus nyugati oldalán épült II. Ramszesz hatalmas halotti temploma nem mesze a Királyok völgyétől. A monumentális épület két udvart és pülónt, egy ünnepi oszlopcsarnokot és egy négyoszlopos szentélyt foglal magában.

II. Ramszesz halotti temploma, Fotó: Mayer Jácint

Memphisz

Megemlítjük még az alsó-egyiptomi Memphiszt, ami ugyan Ramszesz uralkodása alatt már nem a birodalom központja volt, de a fáraó óriási méretű emlékeit ugyanúgy őrzi.

II. Ramszesz Memphisz, Fotó: Mayer Jácint

A mai ember számára egy megalomán uralkodó képe rajzolódik elénk, azonban valószínűleg II. Ramszesz elfogadott lehetett a korában. Építészeti projektjei nem pusztán egyének emlékei voltak; mélységesen kifejezték az istenek iránti elkötelezettségét, katonai sikereit ünnepelték, és azt az erőt mutatták, mely megőrizte példaképei nagyságát és továbbadta utódainak örökségét.

És végül a vicc Egyiptomról:

Megfejtettük az egyiptomi kultúra titkát

Ajánljuk még Egyiptomról:

Az ókori világ hét csodájának egyike – Nagy Sándor városa, Alexandria