A koronavírus-járvány alatt az állatok viselkedése is gyökeresen megváltozott
A COVID-19 járvány kitöréséhez mindannyiunknak alkalmazkodnunk kellett, még az állatkerti állatok élete is gyökeresen megváltozott.
Egy 2022-ben megjelent tanulmányban a kutatók felfedezték, hogyan reagáltak a főemlősök erre a változásra. Anubisz-páviánok, bonobók, csimpánzok és nyugati síkvidéki gorillák viselkedését vizsgálva megállapították, hogy az állatok szokásai jelentősen változtak, többek között a pihenéssel és evéssel töltött idő, írja a Science Alert.
Hogyan reagáltak az állatok a zűrzavarra, vagy inkább annak hiányára?
Illusztráció. Wikimedia
A látogatói interakciókat kulcsfontosságúnak tartják az állatkerti állatok jóléte szempontjából. Ezek a kölcsönhatások azonban lehetnek pozitívak vagy negatívak. Ezért a kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy mi a különbség akkor, amikor a tömeg nem volt jelen. Samantha Ward, a brit Nottingham Trent Egyetem kutatója szerint a főemlősök az állatkertek kognitív szempontból legfejlettebb fajai közé tartoznak, és a látogatókkal való interakcióik meglehetősen összetettek. „Annak megértésében, hogy a látogatók hogyan befolyásolhatják az állatkertekben és parkokban élő állatok viselkedését, korlátot jelent, hogy ritkán zárnak be hosszabb időre, így ez egyedülálló lehetőséget biztosított számunkra.”
A megfigyeléseket az Egyesült Királyság két állatkertjében végezték, a látogatók visszatérése előtt és után. Több hónapon keresztül, több nyitva tartási és zárva tartási időszakon keresztül észrevehető változások voltak a főemlősök viselkedésében, amelyek fajtól függően változtak. Ahogy a látogatók kezdtek visszatérni az állatkertbe, a bonobók és a gorillák kevesebb időt töltöttek egyedül, míg a gorillák kevesebb időt töltöttek pihenéssel is. A csimpánzok eközben többet ettek és többet foglalkoztak a ketrecükkel, amikor az állatkertek újra kinyitottak. A páviánok a látogatók visszatérésekor kevesebb szexuális és dominanciaviselkedést mutattak. Hajlamosak voltak arra is, hogy gyakrabban közeledjenek a látogatók autóihoz, mint a park zárva tartása idején látott vadőrök járműveihez.
Fotó: Unsplash/Satya Deep
Hogy ezek a változások pozitívak voltak-e vagy sem, azt már nehezebb megmondani
A kutatók szerint úgy tűnik, hogy a visszatérő látogatók ösztönzőleg hatottak a csimpánzokra és a páviánokra, míg a kevesebb időt egyedül töltő gorillák és bonobók szintén pozitívnak tekinthetők. Ugyanakkor azzal is lehet érvelni, hogy a gorillákat, amelyek természetüknél fogva inkább mozgásszegény állatok, megzavarta a tömeg, mivel kevesebb időt töltöttek pihenéssel. Az, hogy a gorilláknak megváltozott a kedvenc helye a látogatók visszatérésekor, arra utal, hogy az állatok bizonyos mértékig képesek kezelni ezt a zavart. Ellen Williams állatjólét-kutató szerint a látogatók jelenlétében bekövetkező viselkedésbeli változások és a ketrechasználat változásai rávilágítanak a fajok alkalmazkodóképességére. „Az olyan környezet biztosítása, amely lehetővé teszi az állatok számára, hogy aktívan alkalmazkodjanak ilyen módon, valóban fontos a jólétük szempontjából”.
A csapat azt is megfigyelte, hogy a páviánok esetében létezik egy látogatószám-küszöb, amely felett az állatok már nem lesznek aktívabbak és nem ingerlik őket a szafariparkban elhaladó autók. Mindezek értékes adatok a kutatók számára, akik tudják, hogy a látogatóknak sokféle hatásuk lehet a vadon élő állatokra a társaság és a biztonság érzésének növelésétől kezdve a bosszúság vagy akár a fenyegetés forrásáig. Ezt figyelembe kell venni az állatkertek és parkok működtetésének és tervezésének módjában.
Bár a belátható jövőben remélhetőleg nem lesz több bezárás, a kutatócsoport folytatná a munkát, hogy tanulmányozza, hogyan befolyásolja a látogatók száma az állatok viselkedését. Williams úgy véli, hogy a jövőbeni munka magában foglalhatja az állatkertekben és szafariparkokban élő fajok szélesebb körére gyakorolt hatások, valamint az egyes egyedek közötti különbségek vizsgálatát.
Érdemes elolvasni:
