Pillanatképek a pálos rend történetéből: alázattal az Isten nagyobb dicsőségéért

„Boldog Özséb egy éjszaka látomásban látja, hogy lángok gyúlnak Pilis erdeiben és egymáshoz közelednek, míg egy nagy lángcsóvában olvadnak össze. Megértette, hogy neki kell összegyűjteni a remetéket egy közösségbe.”- így kezdődött a pálos rend története.

A budaszentlőrinci pálos kolostor romjai, Fotó: Mayer Jácint

A hagyomány szerint Özséb esztergomi kanonokból lett remete. Társaival eleinte a pilisi barlangokban élt, a vízió üzenetét követve azonban közösséget szervezett a mecseki, bakonyi, pilisi remetékből, szabályzatot kért számukra, és felépítette az első kolostort a mai Kesztölc-Klastrompusztán.

A pálos rend története tehát egy barlangból indult az 1200-as évek közepén. Névadója az első keresztény remeteként számon tartott Remete Szent Pál, aki az egyiptomi Théba mellett élt elvonultan.

Csodák Budaszentlőrincen

A szent maradványait 1381 novemberében ünnepélyes körmenettel hozták a budaszentlőrinci kolostorba , a rend székhelyére, amely onnantól kezdve híres zarándokhely lett. Az ereklyék rengeteg zarándokot vonzottak, jelenlétében csodák, gyógyulások történtek, melyekről összeírás készült, a csodás eseményekről folyamatosan lajstromot vezettek.

Remete Szent Pál sírkövének darabja, Fotó: Mayer Jácint

A pálos rend ovális címerében egy-egy oroszlán áll felül hollóval, aki kenyeret tart a csőrében. A motívumok a rend névadójának, Remete Szent Pálnak legendáját jelképezik, utalva az ő életeszményére. Példaképük kultusza mellett a rend kiemelt jellemzője még a nagyfokú Szűz Mária-tisztelet, és a hazáért történő engesztelő könyörgés.

A pálosokat hófehér rendi ruhájuk különbözteti meg a többi szerzetestől.

Szerzetes kályhacsempe töredéken, Fotó: Mayer Jácint

A pálosok az egyetlen magyar alapítású középkori és máig működő férfi szerzetesrend, mely kiemeli őket a hazai szerzetesrendek gazdag történelméből.

Életüket – mint a legtöbb szerzetes közösségét – szabályok foglalják keretbe. Egyrészt Szent Ágoston regulája, amelyet 1308-ban a pápa engedélyezett, másrészt pedig a konstitúciók, a belső alkotmányuk.

Míg a regula, azaz a szerzetesi utat alapvetően meghatározó irány változatlan, addig a szerzetesek életének a mindennapokban igazodni kellett a történelmi korszakokhoz. A rendi szabályok változása szerint öt korszakot különböztethetünk meg.

Remete Szent Pált ábrázoló zárókő, Fotó: Mayer Jácint

A romlásuk első korszakát a török betörése, térhódítása és a 150 évnyi háborús helyzet okozza. A budaszentlőrinci központjuk elpusztul, könyvtáruk, liturgikus berendezéseik megsemmisülnek, és a szerzetesek jelentős hányada életét veszti.  Csaknem 100 működő kolostoruk jut az enyészet sorsára, míg pártfogóik egy része a protestantizmus útjára lép.

Az oszmánok kiverésével egy küzdelmes újjászületés történik, melynek II. József szerzetesrendeket feloszlató rendelete 1786-ban vet véget. Az intézményi struktúra felszámolásra, a vagyon elkobzásra kerül, a könyvtáraikat széthordják. A rend a lengyel Częstochowa kolostorában marad fenn, akik nélkül ma sem léteznének.

A Fekete Madonna másolata, Fotó: Mayer Jácint

1934-ben 16 szerzetes érkezik Lengyelországból ismételten Magyarországra. A II. világháború után a kommunista egyházüldözés börtön, koncepciós perek, fenyegetés, megfélemlítés és kivégzés formájában vetett véget a próbálkozásnak, de a rendtagok közt többen titokban folytatják küldetésüket. A rendszerváltozás után 4 kolostorban indulhatott meg ismét a pálos élet Magyarországon: Budapesten, Pécsett, Márianosztrán és Petőfiszálláson.

Sziklatemplom a Gellért-hegy gyomrában, Fotó: Mayer Jácint

Pillanatképek a pálos rend életéből

Az imádság fontos helyszíne a kolostorépítészet egyik látványos eleme a templomhoz csatlakozó négyszögletű kerengő. Ez a kőből épült árkádos folyosó fogja körbe a teremtett világ gazdagságának és a mennyei paradicsomnak a földi jelképét, a kolostori kertet. Célja legtöbbször a körbejártan végzett elmélkedés és imádság elmélyítése.

A kolostori életnek napjainkig tartóan elengedhetetlen része az önellátást biztosító gazdasági tér. Fontos részeit képezték a termőföldek, legelők és kaszálók, a pénzjövedelmet biztosító halastó, malom, szőlő, vagy városi háztulajdon. A 17-18. századra a településeken hangsúlyosabb jelenlét következik fogadók, kocsmák, serfőzdék, fűszer- és gyógynövénykertek fenntartásával.

Miseruha az 1930-as évekből, Fotó: Mayer Jácint

A pálos rend időszaki kiállítása Zalaegerszegen

2025. március 1-jéig látogatható a Göcseji Múzeumban a pálosok rendtörténeti kiállítása.

A kiállítótermekben a rend évszázados emlékei és relikviái elevenednek meg, bemutatva a pálos lelkületet, a rend virágkorát, gazdasági tevékenységét, alkotó munkásságát, hanyatlását és újjáéledését, valamint a szentek kultuszát és a rend kapcsolatát a világgal. Különös figyelmet kap a rend anyagi és szellemi öröksége, valamint a híres pesti pálos könyvtár egyik gazdagon díszített részlete is.

A kiállított tárgyak között szerepelnek a Kárpát-medencei kolostorok jelentős régészeti leletei, valamint a pálos rendtörténet olyan emblematikus műtárgyai, mint Remete Szent Pál vörösmárvány sírköve.

Érdekes lehet:

Dehogy volt sötét a középkor! Bemutatjuk az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend, a pálosok örökségeit

Forrás:

Göcseji Múzeum

zegimuzeumok.hu: PÁLOSOK – Rendtörténeti kiállítás