Magyar faluban találták meg Európa legősibb, ember által használt kőszerszámait

A közelmúltban jelentős régészeti felfedezés történt Királyháza közelében, ahol a kutatók Európa eddig ismert legősibb kőeszközeit tárták fel. Ezek a leletek arra utalnak, hogy az eszközhasználó emberi közösségek már 1,4 millió évvel ezelőtt jelen voltak a kontinensen, ami új megvilágításba helyezi az emberi evolúció európai szakaszát.

Az ősi eszközök felfedezése

A Cseh Tudományos Akadémia Nukleáris Fizikai Intézete és Régészeti Intézete által vezetett kutatócsoport kezdetleges kőeszközöket talált Királyháza térségében. A leletek kormeghatározása során alkalmazott új módszerek alapján az eszközök korát 1,4 millió évre becsülik, ami 200-300 ezer évvel idősebb, mint a korábban legősibbnek tartott, spanyolországi Atapuerca lelőhelyen talált eszközök.

A Homo erectus nyomai Európában

Bár közvetlen emberi maradványok nem kerültek elő a lelőhelyről, a kőeszközök készítési technikája arra utal, hogy azokat a Homo erectus, egy kihalt archaikus emberfaj készítette. Ez a faj volt az első, amely mintegy kétmillió évvel ezelőtt elhagyta Afrikát, és elterjedt a Közel-Keleten, Kelet-Ázsiában és Európában. A királyházai lelet megerősíti azt a hipotézist, miszerint a Homo erectus Európába terjedésének első hulláma kelet felől indult írja a Heritage Daily.

Az éghajlat szerepe a vándorlásban

Az éghajlati modellek és pollenadatok elemzése alapján a kutatók arra következtetnek, hogy a Homo erectus Európába való vándorlása három lehetséges interglaciális, azaz két jégkorszak közötti meleg időszakban történt, a Duna mentén haladva. Ez a felfedezés nemcsak a korai emberi migráció útvonalait térképezi fel, hanem rávilágít az éghajlat és a földrajzi viszonyok jelentőségére az emberi terjeszkedésben.

Királyháza történelmi jelentősége

Királyháza, a Tisza bal partján fekvő település, gazdag történelmi múlttal rendelkezik. A középkorban a magyar királynők nyaralóhelye volt, és a 16. századig szász telepesek lakták. A települést többször feldúlták a törökök és a tatárok, várát pedig II. Lipót parancsára rombolták le 1672-ben. A 18. században ruszinokkal telepítették be, és 1831-ben kolerajárvány sújtotta. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint a lakosság többsége magyar nemzetiségű volt. A királyházai leletek korának meghatározásához a kutatók új, pontosabb kormeghatározási módszereket alkalmaztak, amelyek a kozmogén nuklidok temetkezési kormeghatározásán alapulnak. John Jansen, a tanulmány egyik szakértője szerint ez az új megközelítés jelentős hatással lesz a modern régészetre, mivel lehetővé teszi a leletek korának precízebb meghatározását, és ezáltal pontosabb képet nyújt az emberi evolúcióról.

A Homo erectus életmódja és képességei

A Homo erectus volt az első olyan emberős, amely tudatosan használta a tüzet, és éles kőeszközeivel képes volt nagytestű állatok vadászatára is. Testfelépítése már hasonlított a modern emberéhez, és életmódja a mai vadászó-gyűjtögető népekéhez volt hasonló.Ezek a képességek lehetővé tették számára, hogy alkalmazkodjon a változó környezeti feltételekhez, és sikeresen terjedjen el Afrikán kívül is.

A felfedezés jelentősége az emberi evolúció kutatásában

A királyházai leletek új megvilágításba helyezik az emberi evolúció európai szakaszát, és arra utalnak, hogy az eszközhasználó emberi közösségek már jóval korábban megjelentek a kontinensen, mint azt korábban gondolták. Ez a felfedezés hozzájárul az emberi migráció útvonalainak és időzítésének pontosabb megértéséhez, valamint az európai őskori emberi tevékenységek feltérképezéséhez.

Ezt is érdemes elolvasni:

A Titanic magyar utasa és az arannyal bélelt kabát titka

Meglepő kincsre bukkantak egy elfeledett Árpád-kori várban

Kiemelt kép: Depositphotos.com