Titkos alagutakat fedeztek fel Milánó legnagyobb vára alatt

Az olaszországi Castello Sforzesco, vagyis a Sforza-vár a történelem és a művészetek kedvelőinek központi helyszíne, amelyről számos legenda kering. Az egyik legismertebb történet a több mint 575 éves erődítményről és annak titkos, föld alatti alagútjairól szól, amire Leonardo da Vinci is felhívta a figyelmet.

A legújabb földradaros és lézerszkenneres vizsgálatok azonban azt sugallják, hogy ezek a titokzatos alagutak nem csupán legendák, hanem valóban léteznek, és akár azt a célt is szolgálhatták, hogy a milánói herceget titokban felesége kriptájához vezessék. A ma látható Sforza-vár a második változata az eredeti erődítménynek, amelyet 1450-ben építettek újra, miután az előzőt politikai zavargások során lerombolták. 1494-ben Ludovico Sforza – más néven Ludovico il Moro – lett Milánó hercege, aki számos művészt hívott meg, hogy freskókkal díszítsék az építményt. Köztük volt Leonardo da Vinci is, aki il Moro apjának, Francesco Sforzának szánt lovas szobron kezdett dolgozni, amely azonban soha nem készült el, számolt be a Popular Science.

A Castello Sforzesco. Illusztráció. Kiemelt kép: depositphotos.com

Da Vinci itt töltött évei során rajzokat és feljegyzéseket is készített a vár alatt húzódó titkos alagutakról. Az egyik ilyen alagút különleges szerepet játszott: a külső fal alatt húzódott nagyjából egy kilométeren keresztül a Santa Maria delle Grazie-templomig. Ludovico il Moro állítólag ezen az úton járt titokban, hogy elhunyt felesége, Beatrice d’Este sírjánál gyászoljon, aki 1497-ben szülés közben halt meg.

Az Arkeonews jelentése szerint a Milánói Műszaki Egyetem kutatói földradaros eszközökkel vizsgálták meg a területet, hogy feltérképezzék az alagutakat. Ezek az eszközök elektromágneses hullámokat bocsátanak ki, amelyek visszaverődve jelezhetik a talaj sűrűségét, összetételét és az üregeket. Franco Guzzetti, a geomatika professzora elmondta, hogy a cél egy digitális „iker” modell létrehozása, amely nemcsak a vár jelenlegi állapotát mutatja be, hanem feltárja a múlt rejtett elemeit is.

A vizsgálatok során több földalatti üreget és átjárót találtak 30-60 centiméter mélységben. Az il Moro által használt alagúton kívül a kutatók szerint más járatok katonai és védelmi célokat szolgálhattak. A kutatók szerint a vár nem csupán műemlék, hanem számos történet tárháza, ahol „minden kőréteg múltbéli életeket és örökségeket őriz”. „Ezek feltárásával biztosíthatjuk, hogy a vár emléke tovább éljen mind a helyiek, mind a látogatók emlékezetében.”

Érdemes elolvasni:

• Kliegl József, a reformkor méltatlanul elfelejtett feltalálója
• A régi Erzsébet híd – 80 éve robbantották fel a világ egyik legszebb és legnagyobb lánchídját
• Római kori átoktáblákat tártak fel egy franciaországi temetkezési helye