Hátborzongató fejlemények derültek ki a Vezúv pusztító kitöréséről
A korábbi kutatások már kimutatták, hogy a Vezúv Kr. u. 79-es kitörésekor Herculaneumban elhunyt áldozatok szörnyű halált haltak: a vulkán extrém hője felforrósította a vérüket, ami a koponyájuk felrobbanásához vezetett.
Egy újabb vizsgálat azonban még megdöbbentőbb felfedezést tett, az egyik áldozat agyszövete ugyanis a magas hőmérséklet hatására fényes fekete “üveggé” alakult. A Live Science beszámolója szerint a kutatók olyan forró gázok és vulkáni törmelék hatására kialakult folyamatot azonosítottak, amely során az áldozat testének húsát teljesen elégette a hőség, az agyszövet pedig üveges szerkezetűvé változott. Az erről szóló tanulmányban a kutatók leírták, hogy a férfi koponyájának belső részén találták meg az üveges agyszövet darabjait, amelyek különleges vizsgálati lehetőséget nyújtottak.
A Vezúv pusztító kitörése a legszörnyűbb halálnemeket hozta el a lakosoknak
Ez a jelenség a vitrifikáció néven ismert folyamat eredménye, amely során az extrém hőmérséklet megváltoztatja az agyszövet szerkezetét. Ez rendkívül ritka felfedezés, mivel a vulkáni áldozatok esetében az agyszövet általában szappanszerű állagúvá válik egy másik, szaponifikációnak nevezett folyamat során. Ennél a reakciónál az agy zsírsavai környezeti ionokkal lépnek kölcsönhatásba és képeznek szappanszerű anyagot.
Pier Paolo Petrone, a Nápolyi II. Frigyes Egyetem professzora és a kutatás egyik vezetője elmondta, hogy eddig vitrifikálódott agyszövetet még soha nem találtak. Az áldozat testét a Collegium Augustalium nevű épület romjai között fedezték fel, amely egykor a császári kultuszhoz kapcsolódó központ volt. A kutatók úgy vélik, hogy az áldozat az épület gondnoka lehetett. A maradványok környezetében talált elszenesedett fa elemzése alapján a helyiség hőmérséklete elérhette az 520 Celsius-fokot. A csoport szerint a rendkívüli hőhatás felrobbantotta az áldozat koponyáját, majd egy gyors hőmérséklet-csökkenés következett be, amely lehetővé tette az agyszövet vitrifikációját.
A Vezúv 79-es kitörése a legerősebb vulkánkitörésekhez közelében sincs
A vizsgálatok megerősítették, hogy az üveges anyag valóban emberi agyszövet, mivel a mintákban az agy különböző részeire jellemző fehérjéket mutattak ki, köztük a kérgestest, az amigdala és a feketeállomány fehérjéit. A kutatók emellett olyan zsírsavakat is azonosítottak, amelyek az emberi hajban és bőrben találhatóak. A férfi néhány csontján üvegesedés jeleit is megfigyelték, míg a mellkas csontjai egy szilárd, szivacsos anyaggal voltak bevonva. A kutatók megjegyezték, hogy ez a jelenség hasonlóságot mutat a második világháborúban történt Drezda bombázásának áldozatainál tapasztalt “zselészerű” maradványokkal.
A Vezúv Kr. u. 79-es kitörése hatalmas pusztítást okozott, közel 34 kilométer magasra lövellve a vulkáni törmeléket, hamut és mérgező gázokat. A Herculaneumban menedéket kereső mintegy 300 ember közül senki sem élte túl a katasztrófát, maradványaikra pedig csak az 1980-as években bukkantak rá.
Érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Alkaptonúria, a furcsa betegség, amely feketévé változtatja a vizeletet
Ukrajna nagy csapást vitt be Oroszországnak
Időutazás: Ősi civilizáció nyomaira bukkantak Tibetben
Utazhatnánk párhuzamos univerzumokba?
Gólzáporos meccs és Fradi-továbbjutás az Európa-ligában – VIDEÓ, KÉPEK
Elsüllyedt hadihajók és mesterséges zátonyok: lenyűgöző víz alatti park nyílik Görögországban