Magyarország bunkerjei, avagy milyen titkok rejtőznek a föld alatt?

Magyarország hosszú történelme alatt nemcsak lenyűgöző műemlékek és csodálatos épületek születtek, hanem rejtett földalatti bunkerek és óvóhelyek hatalmas hálózata is.

Ezek a létesítmények lenyűgöző betekintést nyújtanak a múltba, miközben izgalmas kalandokat ígérnek a kalandvágyók számára, derül ki a Daily News Hungary beszámolójából. Ha lelkes felfedező vagy, vagy csak érdekelnek a történelem ritkán taglalt részletei, akkor vess egy pillantást ezekre a létesítményekre!

Kis-Moszkva

Kis-Moszkva egy, a Bakony hegységben, Nagyvázsony és Tótvázsony közelében található hidegháborús időkapszula, egyben Magyarország egyik legrejtélyesebb elhagyatott helye. Az 1960-as években épült, a 36 hektáros terület önellátó katonai bázisként funkcionált, mozival, színházzal, sportlétesítményekkel, bunkerekkel és a katonáknak szánt lakóépületekkel. Háromszoros szögesdrót és elektromos kerítés mögött egy szigorúan lezárt terület húzódott, amelyről úgy vélik, hogy nukleáris robbanófejeknek is otthont adott. Az 1990 óta elhagyatott laktanya a szigorú biztonsági intézkedéseknek köszönhetően figyelemre méltóan jó állapotban maradt. Bár voltak már megbeszélések a terület újbóli hasznosításáról, erre még nem került sor.

A strázsa-hegyi bunker

A Duna-Ipoly Nemzeti Park oldala szerint az északnyugati Pilis-hegység északi részén, a történelemben és természeti szépségekben gazdag területen bunkerek hálózata húzódik, amelyek eredete több mint 80 évre nyúlik vissza. Ez a régóta katonai tevékenységgel összefüggő régió az osztrák-magyar hadseregtől a szovjet hadseregig állomásoztatott erőket. Figyelemre méltó, hogy a kizárólagos katonai használat segített megőrizni a terület egyedülálló természetes növényvilágát, beleértve a ritka sztyeppék növényfajtáit és a védett virágokat. Bár a katonai tevékenység nyomai elhalványultak, néhány rejtett létesítmény továbbra is látogatható, és bepillantást enged az ország 20. századi katonai történelmébe. A mintegy 17 mesterséges építmény közül sokat a magyar erők építettek a 20. század elején, beleolvadva a természetes tájba.

A Sziklakórház Atombunker Múzeum

Nem minden bunkert hagynak a sorsára, ugyanis vannak, amelyek múzeumként folytatják pályafutásukat. Ahogy a Travelo írja, a budai Várhegy alatt található Sziklakórház a bunkerek egyik legikonikusabb példája. Eredetileg kórházként létesült a második világháború alatt, és a háború káoszában kritikus orvosi ellátást nyújtott. A hidegháború idején a létesítményt nukleáris bunkerré alakították át, ma pedig múzeumként működik, és egyedülálló lehetőséget kínál a látogatóknak, hogy felfedezzék háborús eredetét, a hidegháborús átalakításokat és a korabeli orvosi berendezések lenyűgöző gyűjteményét.

Az F4 objektum

Az F4, vagy Rákosi Bunker az egyik legtitkosabb magyar létesítmény a hidegháború elején épült titkos nukleáris óvóhelyként Rákosi Mátyás számára. A mélyen Budapest alatt rejtőző, megerősített föld alatti létesítményt úgy tervezték, hogy ellenálljon az esetleges támadásoknak, ugyanakkor háború esetén parancsnoki központként is szolgáljon. Az akkori nagyfokú titoktartás ellenére a bunkert valójában soha nem használták rendeltetésének megfelelően, ma pedig a nagyközönség számára nagyrészt megközelíthetetlen.

A kőszegi koronaőrző bunker

A Természetjáró beszámolója szerint az egyik legjelentősebb történelmi jelentőségű bunker Kőszegen található. Egykor a második világháború utolsó éveiben a nemzet kincseit, köztük a Szent Koronát őrizte. A koronát és a koronázási ékszereket 1944-ben evakuálták, hogy megvédjék őket a konfliktustól, különböző helyszínek között ingázva, majd 1945. március 20-28. között a kőszegiben tárolták. A koronaőrök által őrzött ereklyék végül elhagyták Magyarországot, és évtizedekkel később kerültek vissza.

• A Wizz Air lehet az első légitársaság, amely visszatér Ukrajnába a háború után
• Világrekorder lett a Nemzeti összetartozás hídja
• Almásy László felfedezőként, felderítőként és kémként is szolgált