Tódor Kármán, a 20. század egyik legkiemelkedőbb tudósa, 1881. május 11-én született Budapesten, Magyarországon. Már fiatal korában kimagasló tehetséget mutatott a matematika és a természettudományok terén. 1908-ban a göttingeni egyetemen megszerezte mérnöki doktorátusát. Ugyanebben az évben látott először repülőgépet, amely rögtön felkeltette érdeklődését a repülés fizikája iránt. Ettől kezdve élete végéig elhivatottan foglalkozott az aerodinamikával.
Von Kármán különböző akadémiai pozíciókat töltött be, szolgált az Osztrák-Magyar Monarchia hadseregében az I. világháború alatt, dolgozott a magánszektorban, és széles körben elismert tudósként tartott előadásokat világszerte — írja a JPL.
Robert A. Millikan meghívására az Egyesült Államokba látogatott, hogy tanácsot adjon a California Institute of Technology (Caltech) mérnökeinek egy szélcsatorna megtervezésében. A szélcsatorna 1928-as elkészülte után von Kármán maradt, és csatlakozott a Guggenheim Aeronautical Laboratory (GALCIT) újonnan alapított részlegéhez. 1930-ban a GALCIT igazgatója lett, ahol az évtizedek során számos nyugati parti repülőgépgyár tesztelte modelljeit.
Repüléstudomány, Rakétakutatás és a Jet Propulsion Laboratory
1935-ben a Caltech egyik doktorandusza, Frank J. Malina, rakétakísérleteket kezdett. Von Kármán támogatásával Malina és csapata sikeresen fejlesztett ki szilárd és folyékony hajtóanyagokat. Kutatásaik felkeltették az amerikai hadsereg figyelmét, amely finanszírozást biztosított a további fejlesztésekhez.
1942-ben von Kármán társaival megalapította az Aerojet Engineering Corporation-t, hogy sugárhajtású motorokat gyártsanak. 1944-ben, amikor a Németországból érkező jelentések szerint a Wehrmacht rakétafegyvereket fejlesztett, az amerikai hadsereg szerződést kötött a Caltech-kel, hogy ezek amerikai megfelelőit megalkossák. Ez a projekt lett az alapja a Jet Propulsion Laboratory (JPL) létrejöttének, amelynek von Kármán lett az első igazgatója.
Későbbi Évek és Elismerések
Von Kármán rengeteg időt töltött Washington D.C.-ben és világszerte, ahol az amerikai kormány katonai stratégiáinak jövőjét tanulmányozta. 1949-ben elhagyta a Caltech-et és a JPL-t, hogy a Pentagonban dolgozzon, ahol az Air Force Scientific Advisory Board elnöke volt 1954-ig.
A bizottság megalkotta a Where We Stand jelentést, amely 1945-ben megjósolta a szuperszonikus repülést, az interkontinentális ballisztikus rakétákat (ICBM), nukleáris tölteteket és a föld-levegő rakétarendszereket (SAM missiles). 1952-ben a NATO Aerodinamikai Kutatási és Fejlesztési Tanácsának elnöke lett.
Von Kármán élete során számos jelentős elismerést kapott:
- 1954 – Astronautics Engineer Achievement Award
- 1960 – Goddard Memorial Medal a folyékony hajtóanyagú rakéták fejlesztéséért
- 1963 – John F. Kennedy elnöktől átvette az első Nemzeti Tudományos Érdemrendet
Tódor Kármán 1963. március 6-án, négy nappal 82. születésnapja előtt szívrohamban elhunyt.
Von Kármán tudományos öröksége meghatározó a modern repüléstudományban, rakétatechnikában és az űrkutatás fejlődésében.
Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:
Magyarország bunkerjei, avagy milyen titkok rejtőznek a föld alatt?
A felújított Corvin Áruházban szálloda és gasztronómiai központ nyílik 2025-ben
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Az amerikai külügyminiszter szerint néhány nap alatt magára hagyják Ukrajnát, ha nem történik előrelépés a békéért
A világ legrégebbi piramisát lehet, hogy nem emberek építették
Egy új kutatás szerint elfelejthetjük a sötét anyagot, de még a sötét energiát is
Megerősíti kétoldali együttműködését Magyarország és Marokkó
Középkori zarándokok graffitiztek oda, ahol Jézus elfogyasztotta az utolsó vacsorát
Most már valóban megszülethet az USA és Ukrajna jözött az ásványkincsekről szóló megállapodás