Az emberiség férfiainak 95%-a meghalt ebben a háborúban

Minden ember DNS-ében körülbelül 3,16 milliárd bázispár található, amelyek nemcsak genetikai információinkat hordozzák, hanem biológiai múltunk legsötétebb titkait is. Egyes kutatások szerint nem is olyan régen az emberiség hatalmas, vérfürdőhöz hasonlítható konfliktusba keveredett, amelynek hatásai a mai napig érezhetők a férfi populáción.

A kutatók az emberek genomját vizsgálva egy érdekes jelenségre figyeltek fel: néhány ezer évvel ezelőtt, a késő neolitikum időszakában egy drasztikus csökkenés következett be a genetikai sokféleségben. Ez a csökkenés azonban csak az Y-kromoszómát érintette, amely kizárólag férfiak által öröklődik. Ezzel szemben a mitokondriális DNS-ben, amely anyai ágon öröklődik, nem tapasztaltak hasonló csökkenést. Ez arra utal, hogy valami rendkívüli történt: a férfiak nagy része elpusztult vagy eltűnt — számolt be róla az ExtinctZoo.

Egy megdöbbentő tézis: Egy globális konfliktus

A tudósok becslései szerint ez az esemény olyan brutális volt, hogy az akkor élő férfiak 95%-a meghalt, vagyis csupán minden huszadik férfi élte túl. A fennmaradt nők számához képest a férfiak aránya ekkoriban elérhette a 17:1-et. Egyetlen ismert történelmi konfliktus sem ért el ilyen szintű pusztítást, sem az első, sem a második világháború.

A tömegsírok beszédes bizonyítékai

A genetikai adatok mellett a régészeti leletek is megerősítik ezt az elgondolást. Európában több mint 250 neolitikus tömegsírt találtak, amelyek brutális mészárlások nyomait viselik. Az egyik leghíresebb ilyen helyszín a németországi Talheim halálverme, ahol legalább 34 embert öltek meg könyörtelenül. Az áldozatok koponyája tanúsítja, hogy a harcosok fő célpontja a fej volt, amelyet éles vagy tompa fegyverekkel zúztak szét.

Egy másik híres helyszín Schletz, amely Ausztriában található, s ahol több mint 200 embert gyilkoltak meg. Az áldozatok közül sokakat feldaraboltak, sőt egyes esetekben a tetemek csontjait különböző használati tárgyakká dolgozták fel.

Mi vezetett ehhez az erőszakhullámhoz?

A kutatók két fő elméletet vetettek fel:

1. A neolitikus forradalom átka: Az élelemtermelésre való áttérés lehetővé tette a nagyobb települések kialakulását, ami elkerülhetetlenül konfliktusokhoz vezetett a termékeny földek és erőforrások miatt.
2. Patrilineáris klánok rivalizálása: A férfiak által dominált klánrendszer komoly harcokat eredményezett, amelyben a vesztes férfiak genetikai vonala eltűnt, miközben a nők fennmaradtak és a győztes klán tagjaihoz csatlakoztak.

Hogyan ért véget ez az időszak?

Az emberiség történelme során a háborúk soha nem szűntek meg teljesen, de a populáció növekedésével a véres konfliktusok aránya csökkent. Az út a békéhez a civilizáció fejlődésének, a kereskedelemnek és a diplomáciának köszönhető. Az elmúlt 100 évben pedig a globális háborúk helyett inkább regionális konfliktusok jellemzőek.

A késő neolitikus időszak talán az emberi történelem legvéresebb időszaka volt, amely a férfi populáció drasztikus csökkenését okozta. Ma, több ezer évvel később, az emberiség még mindig viseli ennek a viharos időszaknak a genetikai nyomait.

Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:

Román és magyar kutatók a dinoszauruszok nyomában: újabb érdekességek derültek ki Erdélyben

Libényi János kis híján megölte Ferenc József császárt