A szemünk láttára széteső exobolygókat találtak csillagászok
A csillagászok első alkalommal figyeltek meg közvetlenül két, a Naprendszeren kívüli bolygót, amint azok külső rétegei a világűrbe távoznak.
Az új megfigyelések páratlan betekintést nyújtanak a hányattatott sorsú égitestek belsejébe. Az első “széteső” exobolygó a K2-22b, egy Neptunusz méretű, sziklás világ, amely mindössze kilenc óra alatt tesz meg egy teljes kört csillaga körül. A tudósok szerint a csillag hője szó szerint megsüti a bolygót, így annak felszíne eléri az 1826 Celsius-fokot, ami nemcsak a kőzet olvadásához elég, hanem a párolgásához is, írja a Live Science. A James Webb űrtávcső (JWST) segítségével végzett legújabb megfigyelések feltárták, hogy a párolgó kőzet egy kiterjedt, üstökösszerű farokká formálódott. Jason Wright, a Penn State Egyetem professzora szerint ez a lenyűgöző esemény egyben egy kivételes alkalom a földi bolygók belsejének megértésére.
De nem ez az egyetlen párolgó bolygó, amelyet mostanában észleltek. Egy másik széteső égitestet egy másik csapat fedezett fel a Transiting Exoplanet Survey Satellite (TESS) segítségével. Ez a világ a BD+054868Ab, a Földhöz legközelebbi, eddig felfedezett párolgó objektum. A TESS adatai azt mutatják, hogy a BD+054868Ab nem egy, hanem két hatalmas csóvával rendelkezik: egy nagyobbal, amelyet homokszemcse méretű részecskék tesznek ki, és egy kisebb, apróbb méretű szemcsékből állóval. A kettő együtt 9 millió kilométert tesz ki, és a bolygó pályájának körülbelül a felét foglalja el.
Nick Tusay, a Penn State végzős hallgatója, a James Webb segítségével készült tanulmány vezetője szerint “ezek a bolygók szó szerint a belsejüket öntik ki a világűrbe. A Webbel végre megvannak az eszközeink ahhoz, hogy tanulmányozzuk az összetételüket, és lássuk, valójában miből állnak a más csillagok körül keringő bolygók.”
A BD+05 4868Ab csóvája. Marc Hon et al. 2025 / AAS Journals
A K2-22b tanulmányozása során a JWST szén-dioxidot és a nitrogén-oxidot észlelt, ami szokatlan, mert ezek a gázok általában jeges testekhez kapcsolódnak, nem a földi bolygók köpenyéhez, és már régen el kellett volna párologniuk a világűrbe. Tusay és kollégái azt feltételezik, hogy a K2-22b eredetileg távolabb alakult ki a csillagától, és gravitációs zavarok hatására vándorolt befelé, ami nem lehet ritka, mivel az objektum csillaga egy másik csillaggal osztja meg kozmikus otthonát.
Eközben a BD+054868Ab valószínűleg havonta annyi anyagot veszít, mint a holdunk tömege. A jelenlegi becslések szerint a csillagászok arra számítanak, hogy körülbelül 1-2 millió év múlva megszűnik létezni, ami mindössze egy szempillantás a bolygók tipikus élettartamához képest, amelyek milliárd évekig léteznek. Marc Hon, az MIT posztdoktori kutatója szerint “az a sebesség, amellyel a BD+054868Ab párolog, szinte felfoghatatlan, és hihetetlenül szerencsések vagyunk, hogy tanúi lehetünk ennek a haldokló planéta utolsó óráinak”.
Érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Az amerikai külügyminiszter szerint néhány nap alatt magára hagyják Ukrajnát, ha nem történik előrelépés a békéért
A világ legrégebbi piramisát lehet, hogy nem emberek építették
Egy új kutatás szerint elfelejthetjük a sötét anyagot, de még a sötét energiát is
Megerősíti kétoldali együttműködését Magyarország és Marokkó
Középkori zarándokok graffitiztek oda, ahol Jézus elfogyasztotta az utolsó vacsorát
Most már valóban megszülethet az USA és Ukrajna jözött az ásványkincsekről szóló megállapodás
