Kiemelik és bemutatják az aquincumi katonaváros első Mithras-szentélyét

Óbuda területén megkezdődött az aquincumi katonaváros első ismert Mithras-szentélyének kiemelése, amelyre 2023 őszén bukkantak rá egy új lakópark építési munkálatai során. Az 1800 éves római kori szentélyt több méterrel a mai járószint alatt tárták fel, a Budapesti Történeti Múzeum (BTM) régészei.

A lelet különlegessége abban is rejlik, hogy a katonaváros területén eddig még nem találtak hasonló vallási emléket, noha a Mithras-kultusz népszerűsége a római katonák körében köztudott volt — írja a PestBuda.

Modern technikával óvják a múltat

A sajtótájékoztatón Láng Orsolya, a BTM Aquincumi Múzeum régész-főmuzeológusa elmondta: a szentély romfalait több darabban emelik ki daruval, mivel azok mélyen a föld alatt helyezkednek el. A művelet célja, hogy a lelet megfelelő védelmet kapjon és később bemutatható legyen a nagyközönség számára.

A romokat a beruházás befejezéséig – várhatóan másfél évig – biztonságos, klimatizált raktárban tárolják, majd egy újonnan épülő védőépületben állítják ki.

Összefogás a múlt megőrzéséért

Csorba László, a BTM főigazgatója kiemelte: örömteli, hogy a beruházóval sikerült együttműködni egy olyan megoldás érdekében, amely az épített örökség védelmét is biztosítja. Szerinte a múlt értékeinek megőrzése nélkül nem lehet közösségi identitást építeni.

A projekt fejlesztője, a Biggeorge Property fejlesztési igazgatója, Kutasi Gábor hangsúlyozta: számukra az építészeti értékek mellett a műemlékek megóvása is kiemelten fontos, és örülnek annak, hogy egy ilyen jelentős régészeti emléket segíthetnek bemutatni a jövőben.

2027-re kulturális központtá válhat

A beruházás befejeztével, 2027-re tervezik a Mithras-szentély bemutatását egy parkosított környezetben kialakított, korszerű épületben. A szentély szabadon látogatható lesz, így új kulturális helyszínként gazdagíthatja a főváros kulturális palettáját.

Kiemelkedő leletek a szentélyből

A régészeti feltárás során számos jelentős lelet került elő:

• Olajmécsesek, edénytöredékek és dobókockák
• Malomjátékhoz tartozó korongok, melyek a római kori mindennapokat idézik
• Stukkó- és festéknyomos oltárkövek, az egyiken olvasható a Mithras-kultuszhoz köthető „TRANSITO” ajánlófelirat
• Egy fríg sapkás alakokat ábrázoló ólomvotív
• Egy háziállat koponyája alá helyezett háromlyukú mécsessel
• Kőtál töredéke
• A falak egykori falfestményének darabjai, melyek összeillesztése során egy férfi portréja – talán Mithras – bontakozott ki

A Mithras-kultusz és jelentősége

A Mithras-kultusz a római birodalom egyik legnépszerűbb misztériumvallása volt, különösen a katonák körében. Bár a kereszténység elterjedésével háttérbe szorult, hatása számos elemében tovább élt az új vallási hagyományban.

A most feltárt szentélyt a régészek szerint egy alkalommal átépítették, majd a Kr. u. 260-ban történt szarmata betörést követően már nem használták. Az épület teteje később beszakadt, falai pedig föld alá kerültek, ahol viszonylag épségben maradtak fenn az utókor számára.

Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:

45 éve jár a kék metró második szakasza – Így épült a 3-as vonal déli szárnya
A történelem 7 legmeghatározóbb fegyvere