Az Ördög-árok legendája: rejtély Budapest szívében

Hallottál már az Ördög-árokról, amely a föld alatt szeli át Budát?

Budapest tele van legendákkal, rejtett természeti kincsekkel és történelmi emlékekkel. Az egyik legizgalmasabb, de kevésbé ismert helyszín az Ördög-árok, ami nemcsak természeti adottságai, hanem misztikus történetei miatt is figyelemre méltó.

Az Ördögárok a Nagykovácsi-medencében ered, majd Nagykovácsi, Remeteszőlős, Budapest II. és I. kerületének érintésével, húsz kilométert tesz meg a Dunáig, írja a Turista. Az időszakos patak medrében ma már csak ritkán, nagy esőzések után van víz. Egykor szabadon csörgedezett a városban, ma azonban jelentős szakaszát lefedték, lezárták. Ennek ellenére a föld alatt még mindig jelentős szerepet tölt be Budapest vízrendszerében. Az árok vizét már évszázadokkal ezelőtt is hasznosították, elsősorban a molnárok a vízimalmoknál.

Az Ördög-árok neve is sejteti, hogy nem csupán egyszerű patakról van szó. Számos legenda övezi, amik a középkorba vezetnek vissza. Egyes történetek szerint maga az ördög segített a patakmeder kiásásában. Más mondák szerint gonosz szellemek lakoztak a környékén, akik balszerencsét hoztak az ott élőkre.

Az Ördög-árok legendája

A patakot korábban számos névvel illették. Hívták például Szent Pál-árkának, utalva arra, hogy a forrás közelében állt a pálosok központjának számító budaszentlőrinci kolostor. A partján dolgozó tímárokról Tímár-pataknak, az eredés helyéről, Nagykovácsiról pedig egy időben Kovácsi-pataknak nevezték.

A ma használatos Ördögárok név a középkorra vezethető vissza, amikor a szeszélyes vízjárású vízfolyások gyakran kaptak ördögi nevet. Érdekesség, hogy a torkolat közelében álló Gellért-hegyet egykor Boszorkányok-hegyének is nevezték, úgy hitték ugyanis, hogy a hegy a boszorkányok találkozóhelye.

A BudAPPest szerint a név eredetéhez több történet is kapcsolódik. Az egyik legismertebb monda szerint a patak vize egykor olyan hirtelen áradásokat okozott, hogy az emberek azt hitték, maga az ördög zúdítja le a hegyekből a vizet. Egy másik változat szerint, az árok mentén élő remeték gyakran panaszkodtak az éjszakánként hallható rejtélyes zajokra és furcsa fényjelenségekre, amit szintén démoni jelenlétnek tulajdonítottak.

Egy másik híres legenda szerint egy kőművesmester egyszer fogadást kötött az ördöggel: ha a mester egy éjszaka alatt hidat tud emelni az Ördög-árok fölé, az ördög minden kincsét neki adja. Ám, ha kudarcot vall, akkor az ördög a mester lelkét követeli. A kőműves egész éjjel dolgozott, de hajnal előtt egy kő megbillent és az építmény leomlott. A mester úgy menekült meg, hogy imádkozni kezdett, mire az ördög dühében a patakba vetette magát és ettől vált a víz egy időre feketévé.

Egy romantikusabb történet szerint az Ördög-árok forrásánál egykor egy gyönyörű tündérlány élt. Egy halandó ifjúval egymásba szerettek, ám a tündér apja, a hegyek ura, megtiltotta ezt a szerelmet. A tündér könnyei patakot fakasztottak, ami az ifjú faluja felé folyt és ez lett az Ördög-árok. A legenda szerint, ha valaki csendes estéken megáll a patak partján, még ma is hallhatja a tündér szívszorító énekét.

Egy központi patak – és csatorna – története

Az Ördög-árok az évszázadok során leginkább a Tabánban hagyott mély nyomot. Budapestnek ez a városrésze egykor teljesen másképp nézett ki, mint ma, a girbegurba utcáknak, a kicsiny házikóknak ma már nyoma sincs. A bőrkikészítés vízhez kötött munka, így a patak közelsége sok tímárt vonzott ide akkoriban.

Az Ördög-árok vize a XIX. században már rettenetesen büdös és koszos volt, és a fertőzések terjedésében is szerepe volt, mivel tulajdonképpen szennyvíz-elvezetőként funkcionált. Időnkénti áradásai sem könnyítették meg az életet, ezért 1872-ben elkezdték a patakmeder befedését. Még folytak a munkálatok, amikor 1875. június 26-án egy heves esőzés következtében hirtelen megáradt az Ördög-árok és hatalmas pusztítást végzett a zsúfolt Tabánban.

A katasztrófát követően hamarosan újra megindult a patak befedése, 1878-ban a Városmajortól a Dunáig fedték be. A Döbrentei téren még látható a befedés előtt itt átívelő hidak egyikének darabja. 1920-ban aztán a városmajori szakasz is eltűnt a szem elől.

Az Ördög-árok jelenkori története sem túl vidám, ugyanis sokáig lényegében a főváros szennyvíz-elvezetőjeként működött. A csepeli szennyvíztisztító üzembe helyezése előtt a budapesti háztartásokból naponta 50 ezer köbméter szennyvíz került a patakba. 2010-től aztán a csepeli szennyvíztisztító megépülésével az Ördög-árok már nem a Dunába, hanem a budai főgyűjtő csatornába fut bele, az Erzsébet-híd melletti nyílás pedig csapadékos időben túlfolyóként működik.

A patak ökológiai helyreállításának terve már többször, több szakasz kapcsán is megfogalmazódott, sőt az elfedett mederszakaszok kibontásának ötletével is lehetett találkozni bizonyos fórumokon. A gyakorlati megvalósításra azonban egyelőre még várnunk kell, addig az Ördögárok, már ha éppen van víz a mederben, szürke betonlapok között csörgedezik tovább.

Ez is érdekelhet:

• Noé bárkáját találták meg a török kutatók?
• Ezért tűnhetett el a maja civilizáció: itt a 4 legvalószínűbb elmélet
• Az Atocha kincse: A történelem legértékesebb hajóroncsának története