Amit még a magyarok sem tudtak az 1848-as forradalomról

március 15 petőfi forradalom érdekességek

Fotó: Wikimedia Commons, Bellony László

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharcra való megemlékezés Magyarország egyik legfontosabb nemzeti ünnepe. A forradalom és szabadságharc története miatt talán az egyik legjobban dokumentált esemény a magyar történelemben. Azonban még mindig sok olyan esemény van, amit még a magyarok sem ismernek.

Esős időjárás

Nem sokan tudják, hogy az egyetemen 10 ezer, majd később a Budai Várban 20 ezer ember gyűlt össze szakadó esőben. Ahogy Petőfi Sándor írta naplójában:

„Esett az eső, amikor végigmentünk az utcán, és késő estig tartott, de a lelkesedés olyan, mint a görögtűz: a víz nem olthatja el.”

Az erőszak hiánya

Ebben a történelmi időszakban a világtörténelemben több forradalom és polgárháború zajlott. Az 1848. március 15. azonban ezzel szemben teljesen mentes volt az erőszakos megnyilvánulásoktól.

A tömeg éljenzett és tapsolt, nem volt erőszakos cselekmény.

Az egyetem és a nyomda meglátogatása után a felkelők még ebédszünetet is tartottak. Így 12 órakor mindenki hazament ebédelni. Ezután 15 órakor a korábbinál kétszer nagyobb tömeg folytatta a forradalmat.

Táncsics Mihály

Táncsics Mihály és szabadulása sokak szerint a forradalom ikonikus pillanata. A szlovák és horvát származású Táncsics azonban csak kis szerepet játszott az eseményekben. Szabadulása után azonnal magyarra fordította a nevét, majd visszavonult.

Bár díszvendégként várták, nem jelent meg a Nemzeti Színház záró színházi előadásán.

Hetilapot indított, de szembekerült Kossuth álláspontjával. Ezért Kossuth betiltotta Táncsics lapját – írja a tortenelmi.blog.hu.

Dadogó költő

A fiatal költő, Sükei Károly is ott volt a Pilvaxban. Miután kiakasztotta a híres 12 pontot a kávézó melletti falra, szavalni kezdett a körülötte állóknak. A probléma az volt, hogy Sükei nagyon erősen dadogott.

Egy titkosrendőr a tömegben emiatt majdnem a bolondok házába vitte Sükeit.

A pesti polgárok azonban megvédték a szónokot, majd a tömeg a nyomdához vonult.

„Nem tudok ellenállni az erőszaknak”

A bécsi forradalom miatt Landerer Lajos nyomdájában több lapot is készített. Azt mondta az alkalmazottainak, hogy ha jön egy kisebb tömeg, akkor elküldik őket. Ha sokan jönnek, akkor teljesítik a kérésüket. Az ötezer ember megjelenésével az utóbbi forgatókönyv vált valósággá – írja a torimaskepp.blog.hu.

Landerer felhívta a forradalmárok figyelmét arra, hogy cenzúrapecsét nélkül semmit nem fog kinyomtatni. A tömeg ekkor zavarba jött. A nyomdász azt javasolta, hogy a forradalom nevében foglalják el a nyomdagépet. A forradalmárok megfogadták a tanácsát. Ekkor Landerer felsóhajtott, széttárta a karját, és azt mondta: