Korábban már beszámoltunk a Közép-Magyarországon található úgynevezett Homokhátság kiszáradásáról, amely egy több mint 10 ezer km²-es terület. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) 2020-ban félsivataggá nyilvánította a térséget. Szakértők szerint a növekvő átlaghőmérséklet és a csökkenő csapadékmennyiség lehetőséget adhat trópusi, szubtrópusi növények megtelepedésére, miközben őshonos fajokat pusztíthat el.
Veszélyben a közép-magyarországi Homokhátság
Korábbi cikkünkben írtunk arról, hogy a Homokhátság kiszáradása több mint 620 ezer ember életét veszélyezteti, ami a magyar lakosság körülbelül 6,6 százaléka. A régió évszázadokon keresztül termékeny mezőgazdasági terület volt, ahol különféle gyümölcsöket és gabonákat termesztettek. Ma azonban egyes részei inkább sivatagos tájra emlékeztetnek, tele homokkal és porral.
Szakértők szerint az utolsó órákban járunk a beavatkozást illetően, ezért a hatóságoknak mielőbb lépniük kell. A 19. században számos gátat építettek a területen, hogy minél több földet tegyenek alkalmassá a mezőgazdaság számára. Most azonban ezeket a gátakat le kell zárni, hogy a víz a Kárpát-medencében maradjon, ne pedig elfolyjon innen. A magyar kormány márciusban közölte, hogy több mint 100 magyar gazda vállalta, hogy területét hajlandó elárasztani a vízmegtartás érdekében.
Az éghajlatváltozás, a növekvő átlaghőmérséklet, valamint a csapadékmennyiség csökkenése és egyenlőtlen eloszlása következtében kimerülnek a kutak, a talaj pedig kiég, így sok helyen szükségessé válik az öntözés, ez azonban nem mindenhol megoldható.
Egzotikus, hőkedvelő növények hódíthatják meg Közép-Magyarországot
A Telex szerint, ha az éghajlatváltozás folytatódik és nem teszünk semmit, akkor a Petőfi Sándor verseiből is ismert Kiskunság évtizedeken belül félsivataggá válhat. Olyan növényfajokat, mint az árvalányhaj vagy a kék szamárkenyér, kiszoríthatnak távoli vidékről származó egzotikus, hőkedvelő növények.

Kék szamárkenyér: az egyik növény, amely veszélyben lehet, ha nem cselekszünk. Fotó: Le.Loup.Gris/Wikimedia
Erdős László és Kröel-Dulay György, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársai kollégáikkal együtt közel húsz éve figyelik a Homokhátság homoki gyepeinek változásait. Ez a gyepfajta kevéssé függ a talajvíztől, így növényzetének átalakulása nagyrészt a globális klímaváltozásnak tulajdonítható.
Az elmúlt húsz év során a térségben jelentősen megnőtt az éves átlaghőmérséklet, miközben az éves csapadék mennyisége nem változott számottevően. A 2005 és 2022 közötti terepvizsgálatok összehasonlítása alapján a növényállomány összetétele is ezt a trendet tükrözi: nőtt a hőigényes, évelő növények aránya, míg a hűvösebb körülményeket igénylő fajok visszaszorultak.
Évelők helyett egynyári növények
Két invazív faj, a bugás tövisperje és a homoki prérifű 2022-re gyakorivá vált, míg 2005-ben még nem fordult elő rendszeresen. Ezek úgynevezett C4 növények, amelyek eltérő mechanizmussal hasznosítják a légköri szén-dioxidot, ezáltal rendkívül hatékonyak nagy hőség esetén. A C4 növények általában a trópusi és szubtrópusi övezetekben fordulnak elő, de a klímaváltozás miatt egyre “versenyképesebbé” válnak Magyarországon is.
A klímaváltozás várhatóan a csapadék évszakonkénti eloszlását is módosítani fogja. Az egynyári növények a száraz évek után viszonylag gyorsan képesek regenerálódni a talajban lévő magbankból, míg az évelők lassabb növekedésük miatt hosszabb időt igényelnek a regenerálódáshoz. Ennek következtében a száraz időszakok ismétlődése csökkentheti az évelő fajok dominanciáját, és az adott térségben egynyári növények uralta félsivatagi növényzet válthatja fel őket.
Ha ezt a cikket angolul is szeretnéd elolvasni vagy megosztani, kattints ide: Daily News Hungary
Érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Valóban Noé bárkájára bukkanhattak Törökországban?
Még 2 órán át sem tartott az első béketárgyalás Oroszország és Ukrajna között
Egy népszerű légitársaság leállítja menetrend szerinti magyarországi járatait
Napfény, hajók, networking – 12. alkalommal rendezték meg a Business Yacht Day-t Balatonkenesén
Megetette magát egy óriási kígyóval, elmesélte, milyen volt
Törökország egész éves úti célként népszerűsíti magát Magyarországon