Képzeld el, hogy vacsorát készítesz, amikor a frissen vásárolt hal szájából valami mozdulni látszik. Közelebb hajolsz, és a látvány sokkoló: egy élősködő, amely átvette az uralmat a hal nyelve felett. Ez nem sci-fi – ez a valóság. A Cymothoa exigua, vagyis a nyelvrágó tetű a természet egyik legkülönösebb és legnyugtalanítóbb parazitája, amely szó szerint kicseréli gazdája nyelvét – és úgy tűnik, nem is annyira ritka, mint gondolnánk.
A Cymothoa exigua egy rákféle izopoda, a pillangópoloska-rokonok családjából. Bár elsőre talán bogárszerűnek tűnik, valójában egy vízi élőlény, amely elsősorban halak szájüregeit célozza meg. Ez a parazita különösen a halak „nyelvére” – az úgynevezett basihyalra – specializálódott, amely a szájpadlás alsó részéből kiemelkedő, csontos képződmény, és a halak vízáramlását, valamint a táplálék lenyelését segíti — számolt be róla a TED-Ed.
A támadás menete: bejutás és átalakulás
A parazita élete kezdetén még nem különböztethető meg sem külsejében, sem nemében. Napokig sodródik a vízben, míg végül egy hal kémiai jeleit érzékelve támadásba lendül. Először a hal kopoltyúin keresztül jut be a testébe, ahol megkapaszkodik, vedlik, elveszti úszó szőrzetét és látását – hiszen többé nincs szüksége a túlélés klasszikus eszközeire. A következő fázisban a hímivarszervek fejlődnek ki.
Amennyiben a hal még „szabad”, azaz nincs benne nőstény nyelvrágó, az egyed gyorsan átalakul nősténnyé. Ebben a formájában beljebb kúszik a szájüregbe, és rácsatlakozik a hal nyelvszerű képződményére, amit idővel teljesen elpusztít. Ezt követően ő maga válik a hal új „nyelvévé”.
A nyelvcsere, ami működik
Az igazán hátborzongató az, hogy a parazita nem csupán pusztít: átveszi az elpusztított testrész szerepét. A nőstény nyelvrágó a hal szájában helyezkedik el, és segít az étel és víz mozgatásában – lényegében funkcionális szervvé válik. Egyes tudósok szerint ezzel egyfajta szimbiózis jön létre, bár messze nem kölcsönösen előnyös kapcsolat.
Szerepcsere és utódok
Ha a nőstény elpusztul, a kopoltyúban rejtőző egyik hím gyorsan átveszi a helyét, és maga is nősténnyé alakul. Ez a „helycserés” nemváltás a faj túlélése szempontjából kulcsfontosságú, hiszen csak egyetlen nőstény élhet egy halban egyszerre. Párzás után a nőstény akár több száz utódot is képes hordozni egy kenguruszerű tasakban, majd elereszti őket, hogy újabb halakat keressenek.
Mi történik a halakkal?
Bár egyes parazitált halak látszólag normálisan élnek tovább, sok közülük vérszegénnyé válik, lassabban növekszik, és érzékenyebbé válik a környezeti stresszre. A nyelvcsere nemcsak fizikailag, hanem anyagcsere-szinten is megterhelő számukra.
Mely halakat érinti leginkább?
A Cymothoa exigua különösen kedveli a sügérféléket, a pisztrángokat és a tőkehalféléket – vagyis olyan halfajokat, amelyek gyakran kerülnek az emberi fogyasztás célkeresztjébe. Egyes kutatások szerint például a Földközi-tenger csíkos tengeri durbincsaiban és dél-afrikai pompánókban az egyedek közel fele tartalmazott nyelvrágót.
És mi van, ha mi is elfogyasztjuk?
Szerencsére az emberre nem veszélyes. A parazita nem fertőző, így elméletileg semmilyen egészségügyi kockázatot nem jelent, ha egy-egy példány véletlenül a konyhába kerül. Az élmény azonban kétségtelenül zavaró lehet: több eset is ismert, amikor háztartásokban vagy boltokban konyhakész halakból bukkant elő a kellemetlen „vendég”.
Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:
Hunyadi János a király törvénytelen gyermeke lehetett
A Hitler elleni merénylet, ami megváltoztathatta volna a történelmet
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
A világ leghosszabb folyójának titka, amely még ma is zavarba ejti a tudósokat
Kik voltak a történelem leghosszabb ideig regnáló pápái?
Majdnem leolvadt az orosz tengeralattjáró magja, mert elfelejtették befizetni a villanyszámlát
Az Új Üzbegisztán: A zöld fejlődés útja
A járvány, amely majdnem eltörölte az emberi civilizációt
Románia Csernobilja, amely megmérgezte a Tiszát