Magyar trónörökösről nyílt tárlat az Oszakai Világkiállításon

Panelbeszélgetés és a „Habsburg Ottó: Életút és örökség” című tárlat várta az Oszakai Világkiállítás magyar pavilonjába látogatókat vasárnap.

Tavaly szeptemberben a Habsburg Ottó Alapítvány és a Liszt Intézet közösen szervezte a „Habsburg Ottó: Életút és örökség” című tárlatot és konferenciát Tokióban annak alkalmából, hogy 2024-ben Magyarország európai uniós tagságának 20. évfordulóját ünnepeltük, és az EU Tanácsának soros elnöki tisztét is betöltöttük – emlékeztetett Merényi Krisztina, a tokiói magyar nagykövetség kulturális szekciójaként működő Liszt Intézet igazgatója a tárlatot és a panelbeszélgetést megnyitó beszédében, amiről az MTI számolt be.

Hozzátette: a tárlatnak nagy aktualitást adott, hogy Habsburg Ottó elkötelezetten támogatta az európai integrációt, és Japánhoz való kötődése is erős volt. Az anyagot azóta már több helyszínen is bemutatták – jegyezte meg.

Az utolsó magyar király fia

Habsburg Ottó 1912-ben született az utolsó osztrák császár és magyar király, IV. Károly gyermekeként és legidősebb fiaként. Akkor még a trónöröklés sorrendjében a harmadik helyen szerepelt Ferenc Ferdinánd és az apja mögött, akinek trónra kerülésével (1916) viszont már automatikusan az első helyre került, írja a Habsburg Ottó Alapítvány honlapján.

Apját törvényesen 1921-ben Magyarországon megfosztották trónjától, Ottó azonban egészen a második világháború végéig reménykedett a visszatérésben. A háború idején Washingtonban tartózkodott Roosevelt elnök környezetében. A Kállay-, majd a Lakatos-kormány amerikai megbízottaival együttműködve a lisszaboni magyar nagykövetségen keresztül próbált közvetíteni a kiugrás érdekében.

1960-ban Aisztriában a Habsburg–Lotaringiai-ház több tagja elfogadta az úgynevezett Habsburg-törvényt, és aláírta a lemondó nyilatkozatot. 1961. március 31-én maga Ottó is aláírta az osztrák trónigényről való lemondását, ennek jogérvényessége körül azonban Ausztriában jogvita keletkezett (a „Habsburg-válság”), ez több évig késleltette hazautazását. Az osztrák közigazgatási bíróság végül Habsburg Ottó javára döntött, aki 1966. október 31-én négy évtizednyi távollét után visszatérhetett hazájába.

Habsburg Ottó berlini tanulmányai alatt Degenfeld gróffal. Kép: Bundesarchiv, Bild 102-14237 / CC-BY-SA

Habsburg Ottó politikai tevékenysége

A Páneurópai Uniónak 1936-tól tagja, 1957-től alelnöke, 1973-tól elnöke volt, 1978-ban német állampolgárságot is kapott, 1979 és 1999 között tagja volt az Európai Parlamentnek. A kereszténydemokrata, egyesült Európa-eszményt képviselte egész életén át. Aktívan kísérte az 1988–1989. évi kelet-közép-európai változásokat: Pozsgay Imrével együtt kezdeményezte az 1989-es Páneurópai Pikniket, amelynek fontos szerepe volt a magyarországi vasfüggöny lebontásában.

Sokat tett az Európai Unió bővítéséért, ennek keretében Magyarország csatlakozásáért. Politikai tevékenységére jellemző, hogy a Kárpát-medencében szinte minden országban ugyanazt a beszédet mondta el az illető ország nyelvén. A rendszerváltást követően az FKGP felvetette köztársasági elnökké választásának lehetőségét, ő azonban a jelöltséget udvariasan elutasította.

Kapcsolata Japánnal

A kiállítási anyag azt mutatja be, hogy Habsburg Ottó a második világháborút követően miként segítette a Japán és a transzatlanti térség közötti nemzetközi kapcsolatok kialakítását.

A főherceg az 1950-es évektől kezdve gyakori vendég volt Japánban, ahol nemcsak a császári család tagjaival került szoros kapcsolatba, hanem több miniszterelnökkel és gazdasági szereplővel is. A vasfüggöny lebontása érdekében végzett európai parlamenti tevékenysége, különösen a páneurópai piknik során betöltött szerepe fontos inspiráció volt a japán politikusok és közvélemény számára – olvasható a Habsburg Ottó Alapítvány honlapján.

Megnyitó beszélgetés

A panelbeszélgetést Habsburg Ottó és Japán kapcsolatáról Prőhle Gergely, Magyarország korábbi berlini és berni nagykövete, a Habsburg Ottó Alapítvány igazgatója vezette. Habsburg György, Magyarország párizsi nagykövete a többi között arról ejtett szót, hogy amikor elkísérte édesapját európai utazásaira, mindenhol komoly tisztelettel fogadták, s Japánba érkezve is azt tapasztalta, hogy nagy nyitottsággal várták.

Habsburg Ottót optimista embernek nevezte, aki minden beszédét azzal fejezte be, hogy megpróbálta elmagyarázni, miért kell optimistának lenni. Mindennek az üzenete az volt, hogy egy jobb jövő érdekében kell és érdemes dolgozni – hangsúlyozta.

Tokumoto Ejcsiró író, újságíró emlékeztetett: Habsburg Ottó fő tevékenységi területe Európa volt, ugyanakkor hosszú és szoros kapcsolatot tartott fenn Ázsiával. Az 1950-es évek elejétől kezdve az 1990-es évekig többször járt Japánban, lehetősége adódott, hogy meghallgassa a császárt, és találkozott japán miniszterelnökökkel is.

Ez is érdekelhet:

• Autómentes övezetekkel védené a gyerekeket a BKK
• 190 éve jelentek meg először a gőzkocsik Budapesten
• Mi alapján nevezik el a budapesti utcákat?