A finn-orosz határon találkoztak a NATO csapatai

Svéd és brit csapatok gyakorlatoznak a finn bázison, de vészesen közel az orosz határ.

Rovajärvi a finn hadsereg fő tüzérségi gyakorlóterepe. Területe 1110 négyzetkilométer, így ez a Finn Védelmi Erők legnagyobb gyakorlóterepe, és a legnagyobb ilyen lőtér Európában (Oroszországot kivéve). A lappföldi sarkkörön található, elsősorban nagyszabású országos gyakorlatokra használják. Az Egyesült Államokkal 2023-ban aláírt DCA-megállapodás alapján a rovaajärvi gyakorlóterületet és a misi raktárterületet szükség esetén az Egyesült Államok rendelkezésére bocsátják, írja a Finn Védelmi Erők honlapján.

Nemzetközi hadgyakorlat

Rovajärviben most a svéd és brit csapatok együtt tanulják a harcmodort, nagyjából 70 mérföldre Oroszország északnyugati határától. A Northern Strike 125 elnevezésű finn hadgyakorlatok a NATO területének keleti szélén zajló gyakorlatsorozat részét képezik, amely Skandináviától az Oroszországgal és Fehéroroszországgal szemben nyomuló balti államokon át egészen délre húzódik.

„A Lengyelország feletti égbolton át Finnország északi részeiig az Egyesült Királyság vállvetve áll szövetségeseinkkel az élen a NATO keleti szárnyának védelmében” – mondta Luke Pollard, a brit fegyveres erők minisztere a Newsweeknek.

Próbálnak nem aggódni az oroszokon

Néhány kilométerre a brit hadsereg katonái M270-es többszörös rendszereikből rakétákat indítottak, és jóval kevesebb mint egy perc alatt eltalálták a 26 kilométerre északra lévő célpontokat, miközben drónok zümmögtek a fejük felett, hogy felmérjék a terepet. Kicsit távolabb, Sodankyläben az Egyesült Királyság frissen feltöltött, korszerűsített Apache helikopterekből álló flottája több mint egy tucat rövid hatótávolságú Hellfire rakétát lőtt ki próbaképpen.

A NATO három tagországát képviselő katonák azonban – a gyakorlatokat figyelők és végrehajtók szerint – félreteszik Oroszország közelségét a Rovajärviben és Sodankylában töltött idő alatt.

A hóesésben állva Kimmo Ruotsalainen alezredes, a lappföldi gyakorlatokat vezető finn Kainuu-dandár egyik tüzérezredének parancsnoka elmondta, hogy az Északi-sarkvidéken összegyűlt katonák inkább arra összpontosítottak, hogy elsimítsák az együttműködésüket, mintsem hogy a határon túli fenyegetés konkrétumaira összpontosítsanak.

Bár „abszolút” Oroszországra gondolva tervezték, Ruotsalainen szerint ezek a gyakorlatok a szövetség három tagja közötti összhang javításáról szólnak. „Mindenki tudja például, hogy milyen fontos a szövetségesek közös kiképzése – a védelmi erők közös kiképzése – és a tartalékosok próbái” – mondta.

„Ezeket jelenleg nem kérdőjelezik meg” – mondta Ruotsalainen. Arra a kérdésre azonban, hogy Oroszország jelenléte mennyire érződik Rovajärviben, megjegyezte: „Nem számít olyan sokat a mentalitás szempontjából, amikor gyakorolunk, ami a fenyegetés”.

Fokozódik a NATO viszálya Oroszországgal

Finnországnak több száz éves feszült történelme van Oroszországgal, és alig több mint egy évvel azután lett a NATO tagja, hogy Oroszország 2022 elején teljes körű inváziót indított Ukrajnában. Svédország egy évvel később csatlakozott.

Helsinki csatlakozásával a szövetséghez megduplázódott Oroszország és a NATO szárazföldi határának hossza. Moszkva megtorlást esküdött, és intenzív reformokba kezdett erőinek északnyugati részén, beleértve a katonai létesítmények bővítését kőhajításnyira Finnországtól és Észtországtól, a Helsinkitől délre fekvő NATO-társától.

A NATO északkeleti peremén állomásozó katonák azt mondják, arra számítanak, hogy a szövetségi területhez közeli bázisokról kivont orosz csapatok visszatérnek, amint Moszkva és Kijev tűzszüneti megállapodást köt. Oroszország ismerős fenyegetés Finnország vállán, jóval az ukrajnai konfliktus előttről, mondják az ország katonái.

„A finnek megszokták, hogy Oroszország szomszédságában élnek, így minden arra összpontosul, hogyan fogják megvédeni Finnországot Oroszországtól” – mondta Nick English dandártábornok, a brit hadsereg Lappföldre telepített 1. repülődandár harccsoportjának parancsnoka.

Mennyire lehet veszélyes az orosz haderő?

Az elmúlt évtizedek Oroszországa azonban nem ugyanaz az ország vagy katonai erő, amelyik az ukrajnai lövészárkokból előbújik. A Kreml tervei szerint az aktív csapatok létszámának 1,5 millióra történő felduzzasztása Oroszországot a világ második legnagyobb hadseregévé teszi – egy harcedzett haderővé, amely a drónfejlesztés élvonalában van, és amelyet olyan kipróbált és tesztelt újgenerációs hiperszonikus fegyverek támogatnak, amelyekkel a NATO jelenleg nem rendelkezik.

Az észt külügyi hírszerző szolgálat tavaly arra figyelmeztetett, hogy a NATO a 20-30-as évek közepére egy „szovjet típusú tömeghadsereggel nézhet szembe, amely bár technológiailag gyengébb a szövetségeseknél, mérete, tűzereje és tartalékai miatt jelentős fenyegetést jelent”.

A dán védelmi hírszerző szolgálat februárban azt mondta, hogy Oroszország várhatóan képes lesz „nagyszabású háborút” vívni a NATO ellen a következő öt évben, ha az Egyesült Államok elutasítja a részvételt.

Ez is érdekelhet:

• Trump Oroszország „bukását” ígérte, ha megpróbálja meghódítani Ukrajnát
• Oroszország új nukleáris rakétákat fejleszt
• Trump arra bíztatta Oroszországot, hogy támadja meg a NATO-t