Mi van a Gízai Nagy Piramisban, ha nincs benne múmia?

Kevés építmény létezik, amelyet annyi titok és legenda övez, mint a gízai nagy piramist. Az ókori világ hét csodája közül ez az egyetlen, amely ma is áll, és bár kívülről sokan ismerjük, belső szerkezete már jóval kevésbé közismert. Mit rejt ez az óriási, 4500 éves kőhegy? Miért épült ilyen bonyolult belső rendszerrel? És mit tudunk ma róla, modern kutatások nyomán?

Egy sír, amelyben nincs múmia

A  piramist az ókori egyiptomiak Hufu fáraó (a görög nevén: Kheopsz) végső nyughelyének szánták. Kr. e. 26. században épült, és eredetileg több mint 146 méter magas volt,  ezzel évszázadokig a világ legmagasabb ember alkotta építményének számított. A cél egyetlen fáraó eltemetése volt: mégis úgy tűnik, maga a test sosem került elő. A belső kamrák közül egyikben sem találtak múmiát, sem sírkincseket, ami nem kis fejtörést okozott régészeknek.

A Király kamrája és a gránitszarkofág a nagy piramis belsejében.

A legvalószínűbb magyarázat az, hogy a sírt már az ókorban kirabolták, és mindent elvittek, amit lehetett. A Hufu által építtetett belső termek ugyanakkor ma is lenyűgözőek mérnöki bonyolultságukkal.

Három kamra és egy titkos lejárat

A piramis belsejébe egy szűk nyíláson át lehet bejutni, amely jóval a földfelszín fölött nyílik. Innen egy lejtős folyosó vezet lefelé, egészen egy befejezetlen, föld alá vájt kamráig. Ezt sosem használták temetésre: valószínüleg félbehagyták, vagy csak a figyelem elterelésére szolgált.

A második kamrát „Királynő kamrájának” nevezik, ám a kutatók többsége szerint sosem szánták tényleges sírhelynek, inkább egy szimbolikus helyiség lehetett, vallási vagy spirituális célokra. Ebből a kamrából került elő három különös tárgy is, az úgynevezett Dixon-relikviák: egy dolerit kőgolyó, egy bronz kampószerű eszköz és egy cédrusfa darab. Ezeket 1872-ben fedezték fel, és hogy pontosan milyen célt szolgáltak, máig vitatott.

A piramis legfontosabb terme a „Király kamrája” néven ismert helyiség, ahol a gránitból faragott szarkofág áll. Ez a kamra teljes egészében hatalmas gránittömbökből épült, és egy mesterien kialakított folyosórendszeren keresztül lehet eljutni hozzá.

A gízai nagy piramis belső metszete kelet felől nézve: az eredeti bejárat (1) felett nyílik a ma is használt „turista bejárat” (2), innen egy lejtős folyosó (3) és egy lefelé vezető alagút (4) vezet az alsó kamrához (5). A felfelé vezető járat (6) elágazik: egy vízszintes folyosón (8) keresztül jutunk a Királynő kamrájába (7), míg a fő útvonal a Nagy Galérián (9) át a felső, úgynevezett Király kamrájába (10). Forrás: Wikimedia Commons

A Nagy Galéria és a rejtett kamrák

A belső járatok közül a legismertebb a Nagy Galéria, egy lenyűgöző, több mint 8 méter magas folyosó, amely a Király kamrájához vezet. A galéria különleges, ferde mennyezete nem csupán látványos: szerkezeti szerepe is van, hogy elvezesse a súlyt a kamra fölül.

A Nagy Galéria a gízai nagy piramis belsejében. Fotó: Vincent Brown / Wikimedia Commons

A Király kamrája fölött több „tehermentesítő kamra” is található – ezek valójában nem járható terek, hanem építészeti trükkök, hogy a fölötte lévő hatalmas tömeg ne zúzza össze a sírhelyet. Ezek egyike felett találták meg a fáraó nevét is, felskiccelve az egyik kőre – ez segített az építtető személyének megerősítésében.

És amit még mindig nem tudunk

Bár a nagy piramist több száz éve kutatják, még ma is tartogat meglepetéseket. 2017-ben például francia kutatók egy új, eddig ismeretlen nagy üreget fedeztek fel a belső szerkezetben, müonradiográfia segítségével. Ez egyfajta részecskedetektoros vizsgálat, amely a kozmikus sugarak segítségével képes „átnézni” a kőfalakon. Ez a titokzatos tér (a Nagy Galéria feletti, frissen felfedezett üreg) még mindig feltáratlan, és senki sem tudja, mi lehet benne.

A gízai nagy piramis nem csupán egy síremlék. Építése, belső rendszere, méretei és rejtélyei miatt a mai napig az emberi lelemény és kíváncsiság jelképe. Bár sok részletet ismerünk, még mindig vannak kérdések, amelyekre talán sosem kapunk választ. De talán éppen ez adja meg a varázsát, hogy még mindig képes ámulatba ejteni, több mint négyezer év után is.

Kiemelt kép forrása: Nina / Wikimedia Commons

Ez is érdekelhet az Ókori Egyiptommal kapcsolatban:

• Az ókori egyiptomi sebészet meglepő vívmányokkal állt elő
• Már az ókori egyiptomiak is ismerték a Tejútrendszert
• 5000 éves színt alkottak meg a kutatók: újra elkészült az egyiptomi kék