Szabályosan élt Magyarországon az afgán diák, mégis kiutasították

Egy szabályosan Magyarországon tartózkodó afgán diákot is jogellenesen toloncoltak ki a magyar hatóságok – állapította meg az Emberi Jogok Európai Bírósága. A strasbourgi ítélet szerint a fiatal menekült jogait súlyosan megsértették, noha semmilyen törvényes indok nem volt a kiutasítására. Az eset rávilágít a hazai menekültügyi rendszer rendszerszintű problémáira.

Jogtalan kitoloncolás

Ahogyan arról a 444 is írt, egy nemrég született strasbourgi ítélet újabb problémákat világít meg a magyar menekültügyi gyakorlatra. Az Emberi Jogok Európai Bírósága megállapította: a magyar hatóságok több menedékkérőt – köztük egy Budapesten tanuló afgán diákot – úgy toloncoltak ki az országból, hogy sem a jogaikat, sem az emberi méltóságukat nem tartották tiszteletben. A bíróság szerint a magyar állam megsértette az uniós és nemzetközi emberi jogi normákat, és pénzbeli jóvátételre kötelezte Magyarországot.

Az afgán diákot ért igazságtalanság

Az eset egyik kulcsfigurája H. Q., az afgán diák, aki teljesen szabályosan tartózkodott Magyarországon, egyetemre járt, és az afgán háborús helyzet miatt nem térhetett vissza hazájába. 2021 szeptemberében mégis rendőrök vitték el egy budapesti hivatalból, bilincsben, jogerős döntés nélkül. Még aznap áthajtották a határkerítésen Szerbiába. Egy olyan országba vitték, ahol soha korábban nem járt, és amely semmiféle felelősséggel nem tartozik érte.

A Magyar Helsinki Bizottság segítségével H. Q. jogi eljárásokat indított, és végül az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult. A strasbourgi testület minden pontban neki adott igazat: a kollektív kiutasítás tilalmát, az embertelen bánásmód tilalmát és a hatékony jogorvoslathoz való jogát is megsértette a magyar állam. Az ítélet szerint a fiatal afgán diák 10 ezer euró jóvátételt kap.

A bíróság szerint rendszerszintű probléma áll fent

A bíróság szerint rendszerszintű probléma, hogy a magyar állam nem biztosít érdemi hozzáférést a menedékjoghoz, különösen a „nagykövetségi rendszer” nevű szabályozással, amely még azokat is Belgrádba vagy Kijevbe küldené kérelmet beadni, akik Magyarországon tartózkodnak. Ez a gyakorlat szinte lehetetlenné teszi a menekültek számára, hogy védelmet kapjanak – legyenek akár egyetemista diákok, akár bántalmazott gyerekek vagy háborúból menekülő családok.

A strasbourgi döntés üzenete világos: a magyar államnak azonnal fel kell hagynia a kollektív kiutasításokkal, és tiszteletben kell tartania az emberi jogokat. H. Q. és a többi menekülő ügye nem kivétel, hanem következmény. A kérdés most az: tanul-e ebből a magyar kormány, vagy továbbra is másoknak kell megmondania, hogyan kell emberségesen bánni azokkal, akik védelemért fordulnak hozzánk.

Ez is érdekelhet:

• Éles fordulat várható az Unió migránspolitikájában?
• Több magyar egyetem is bekerült a világ legjobbjai közé: egyikük a legjobb 1%-ban landolt