Így tervezték a Parlamentet a reformkorban, mikor az országgyűlés Pestre költözött
1825-ben még Pozsonyban tartották az országgyűlést, amely elindította a magyar reformkort, és rövidesen felmerült, hogy Pestre kellene helyezni és ott új Országházat építeni. 1848-ban az áprilisi törvény kimondta az országgyűlés Pesten tartását, és júliusban ott is nyílt meg.
I. Ferenc osztrák császár 1925. szeptember 11-re országgyűlést hívott össze Pozsonyban. Ez tekinthető az ott megfogalmazódó reformtörekvéseknek köszönhetően a reformkor bölcsőjének, ott vette kezdetét történelmi értelemben Magyarország polgári átalakulása, írja a PestBuda.
Nem sokkal később kezdték szorgalmazni a magyar rendek, hogy a császárvároshoz, Bécshez közeli Pozsony helyett inkább az ország szívében elhelyezkedő Pest legyen a magyar országgyűlések helyszíne, ami egybecsengett a nemzet önállósodásának és függetlenségének igényével.
1825-ben Pozsonyban ezt még nem fogalmazták meg nyíltan, azonban a következő országgyűlések mindegyikén napirenden volt, s végigkísérte a reformkor egész időszakát, melynek végén Pest vált az állandó magyar parlament helyszínévé. 1848-ban megalakult a felelős magyar kormány székhelyével együtt, és Pesten hívták össze 1848. július 5-én a már nem a rendi, hanem népképviseleti alapon szerveződő országgyűlést.
Hol ülésezzenek Pesten?
Nemcsak az országgyűlés Pestre helyezésével foglalkoztak, hanem leginkább az ahhoz méltó épület és helyszín megválasztásával is. Pozsony ebből a szempontból kedvező helyzetben volt, hiszen ott rendelkezésre állt a Habsburg család kamarai épülete. Pesten viszont egy új, reprezentatív épületet kívántak emelni.
1830-ben fogalmazódott meg először a reformkor idején az országgyűlés Pestre helyezésének kérdése. Valószínűleg Pest vármegye küldötte, Dubraviczky Simon terjesztette elő, ami a Pesten tartandó országgyűlés első hivatalos megfogalmazását jelentette. A Pest vármegyei követ indítványa nem maradt visszhang nélkül, melyhez pártolólag Tolna, Heves, Ung és Torna vármegye követei is csatlakoztak, Bihar és Borsod követei viszont ekkor még ellenezték ezt.
A kezdeményezés a következő, 1832–1836-os országgyűlésen ért el nagyobb sikert, mikor a Békés és Borsod vármegyei követek újbóli felvetésére József nádor vállalta, hogy az új épülethez előzetes, tájékoztató terveket és költségvetést készíttet, és azt a következő országgyűlésen bemutatja. Mikor azonban az alsóházi követek 1839. augusztus 22-én a tervek mibenléte felől érdeklődtek, arra hivatkozott, hogy betegsége és ebből adódó utazása és gyógykezelése miatt még nem készültek el.
Az Országház tervei
A Nemzeti Múzeum építkezése folytán Pollack Mihály közvetlen kapcsolatban állt József nádorral, 1839. december 22-én pedig felajánlotta a nádornak, hogy tervet készít az épülethez. Konkrét helyszín és építési program hiányában azonban Pollack csak egyfajta ideáltervet tudott készíteni, de így is elkésett. Az ülést 1840. május 12-én berekesztették, s a terveket már nem lehetett ott bemutatni.
A következő, 1843–1844-es országgyűlés viszont egy új koncepció mentén már nem egy építész megbízását preferálta, hanem egy nemzetközi tervpályázat keretében kívánta az Új vásártéren (mai Erzsébet tér) felépítendő országház épületét megépíttetni. A pályázati felhívást az 1844 júniusában és júliusában itthon és külföldön megjelenő hírlapokban tették közzé. A pályázat határidejét november 30-ában jelölték meg, hogy még a parlament idején dönteni lehessen róluk.
42 pályamű érkezett, amelyeket Pozsonyba kellett elküldeni. Mivel azonban az országgyűlést ekkor is a vártnál hamarabb, már augusztus 1-jén berekesztették, a pályázatokat már nem tudták elbírálni, és 1847–1848-ben sem kerítettek rá sort.
A magyar országgyűlés Pestre költözik
Az 1847. november 7-én Pozsonyban összeülő utolsó rendi országgyűlés a párizsi és a bécsi forradalom, valamint Kossuth fellépése folytán 1848 elején nagy horderejű változásokat hozott, megteremtve – Kossuth Lajos március 3-i indítványára – az önálló, felelős magyar kormányt, mely Pesten április 15-én kezdte meg a működését.
Kossuth és tábornokai. Forrás: Wikimedia Commons Unknown Author
Az újonnan kinevezett kormánytagok még Pozsonyban tartózkodó három tagja – Batthyány Lajos, Széchenyi István és Kossuth Lajos – 1848. április 14 -én gőzhajón Pozsonyból Pestre utazott. Innentől vált Pest a magyar parlament és az újonnan létrejövő magyar minisztériumok állandó helyszínévé. Az események és késlekedések miatt ekkor még új épület nélkül üléseztek, a minisztériumok pedig részben a feudális kori budavári elődintézményekben (Helytartótanács, Magyar Királyi Kamara) lettek elszállásolva.
Ez is érdekelhet:
itt tudod támogatni az oldalunkat
