A tűrhetetlen szárazságban az ország legszárazságtűrőbb fűféléi is tömegesen pusztulnak

A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont legfrissebb kutatása szerint már a leginkább szárazságtűrő őshonos fűfajok sem képesek túlélni a Magyarországon egyre gyakoribb, szélsőséges aszályokat. Az eredmények a Global Ecology and Conservation folyóiratban jelentek meg.

A kutatás helyszíne a Kiskunságban, Fülöpháza közelében található homokpusztagyep volt, ahol az ökológusok évek óta figyelemmel kísérik a növényvilág változásait. A 2022-es extrém száraz év után a szakemberek 2023-ban felmérték, milyen hatással volt a rendkívüli időjárás a szárazsághoz alkalmazkodott fűfajokra.

A szárazságtűrő füvek sem bírták

A vizsgálat középpontjában a magyar csenkesz (Festuca vaginata) és a homoki árvalányhaj (Stipa borysthenica) állt – két kiemelkedően szárazságtűrő faj. A kutatók kétszáz darab, 4×4 méteres négyzetet vizsgáltak meg véletlenszerűen, és rögzítették, hány növény maradt életben.

Homoki árvalányhaj. Fotó: Wikimedia/Sten Porse

Az eredmények megdöbbentőek: 85 négyzetben a füvek több mint 95%-a elpusztult, míg 167 mintában legalább a fele. „Bár ezek a fajok szárazságtűrők, a 2022-es aszály túlmutatott a tűrőképességükön” – mondta Csecserits Anikó, a kutatás vezetője.

A fák és az árnyék menthetik meg a füveket

Lényegesen jobb volt a túlélési arány azokban a mintákban, amelyek északra néző lejtőkön vagy fás szárú növények közelében helyezkedtek el. A teljesen nyílt, fátlan területeken a fűállomány gyakorlatilag kipusztult, viszont ha a négyzet tízméteres környezetében legalább 20%-ban fák vagy cserjék borították a talajt, a füvek 80-90%-a megmaradt.

Ez arra utal, hogy az ilyen mikroklímák védelmet nyújthatnak a hőség és kiszáradás ellen.

Magyar csenkesz. Fotó: Wikimedia/Stefan.lefnaer

Jönnek az invazív fajok?

A kutatók szerint, ha az őshonos évelők kipusztulnak, helyüket átvehetik még szárazságtűrőbb, idegenhonos inváziós növények, például a homoki prérifű (Sporobolus cryptandrus) vagy bizonyos kaktuszfajok. Emellett egynyári fűfélék is elterjedhetnek, amelyek a csapadékosabb hónapokban nőnek, majd nyáron mag formájában „szunnyadnak”.

A kutatók arra figyelmeztetnek, hogy az őshonos fajok pusztulása hatalmas lehetőséget kínál a biológiai invázió számára – és ezzel együtt ökológiai katasztrófát vetít előre.

Érdemes elolvasni:

• Újra itt a borzalmas aszály Magyarországon: Hatalmasak a károk, de nem teszünk eleget ellene
• Aggasztóan alacsony a Balaton vízszintje: máris 1 méter alatt áll a magyar tenger