Kulturális csomópontként nyit újra a Mária Magdolna-torony
A Mária Magdolna-tornyot februárban zárták be, hosszas előkészületek után július 15-én újra megnyitott – immár önkormányzati üzemeltetésben, jelentették be a Várnegyed hivatalos honlapján.
Miért zárták be a tornyot?
Az I. kerület polgármestere, Böröcz László 2025. február 20-án jelentette be, hogy mivel a tornyot korábban üzemeltető cég több mint 20 millió forintos tartozást halmozott fel, 2025 januárjával az önkormányzat visszavette a történelmi épületet a korábbi bérlőtől, és elkezdték a munkát, hogy minél előbb újra látogatókat fogadhasson a torony, írja a Lelépő.
A céljuk az, hogy a torony kulturális kínálatát bővítve minél többen látogassanak el a Váron belül a Kapisztrán térre is, hogy aztán megismerkedjenek az épület történetével. A cég búcsúposztjában egyébként azt írta, hogy szomorúan, de büszkén távoznak. Az általuk felújított és látogathatóvá tett, 600 éves műemléképületben az elmúlt hét évben nemcsak a toronyba való feljutást biztosították, hanem létrehozták a Budatower Galériát is, ahol 6 év alatt több mint negyven kortárs magyar művész kiállítását rendezték meg.
Új lehetőségek a toronyban
A látogatók számára olyan panorámajegyet vezetnek be, amely a Halászbástya felső kilátóterasza és a Mária Magdolna-torony együttes megtekintésére jogosít. A jelenleginél kedvezőbb áron, a helyszínre 2500 forint teljes árú és 1250 forintos kedvezményes jeggyel mehetnek be, ami ösztönözheti a látogatók mindkét helyszínre történő belépését. Az I. kerületi lakosok ingyen látogathatják mindkét látványosságot.
A jövőben több kiállítást is terveznek majd az épületbe. Megtekinthető lesz többek között a július 31-én ide költöző, jelenleg a Várnegyed Galériában látogatható Egy tenyérnyi művészet | TUFTING 360° – WOOLCANO című tárlat is. A Mária Magdolna-torony nyitvatartása igazodik a Halászbástya időszakaihoz, július 15. és szeptember 30. között 9-től 21 óráig, október 1. és december 23. között 9-től 19 óráig látogatható.
Hatszáz éve áll
A Mária Magdolna-torony és a hozzá tartozó romkert a Budai Várnegyed, valamint az I. kerület egyik legjelentősebb, világörökségi védettség alatt álló műemléke. A késő gótikus stílusban épült torony a Kapisztrán tér legrégibb épülete. A XV. század végén a Mária Magdolna-plébániatemplom három hajós épületének a nyugati oldalán húzták fel, ötemeletes toronnyal.
A török időkben itt működött a Vár egyetlen keresztény temploma, amelyet megosztva használtak katolikusok és protestánsok, írja a PestBuda. A tizenötéves háború (1591-1606) idején elvették a keresztényektől az épületet és ezután mint muzulmán imahely Fetih (Győzelem), illetve Szaát (Órás) dzsámiként volt ismert. A város visszafoglalását eredményező 1686-os ostromban a templom súlyos károkat szenvedett, egyedül a torony maradt használható állapotban.
Mára az egyetlen középkori torony Budán, amely viszonylag épségben és eredeti állapotában vészelte át az évszázadok során az ostromok okozta sorozatos rombolásokat, az azokat követő bontásokat és újjáépítéseket. Bár a templom maga megsemmisült, a hajó belső terének bazilikális elrendezése és méretei ma is jól megfigyelhetők a torony templom felőli oldalán.
A háromhajós templom. Fotó: FB/BudaTower
A Mária Magdolna-templom évszázadai
Közvetlenül az 1241-42-es tatárjárás után IV. Béla király rendelte el Buda városának felépítését, és ő alapította a Szentháromság téren álló Nagyboldogasszony-templomot és a Mária Magdolna-templomot is. Utóbbi az 1200-as évek közepén még csak egy egyhajós kis kápolna volt, amelyet később háromhajós gótikus templommá építették át.
Maga a templom Buda várának a töröktől való 1686-os visszafoglalásakor semmisült meg, ám a területet birtokba vevő ferences rend a középkori köveket is felhasználva építette fel itt saját barokk templomát a XVIII. században. A szerzetesrendeket felszámoló II. József elkobozta az épületet a ferencesektől, de 1792-ben itt koronáztatta meg magát I. Ferenc – a pozsonyi Szent Márton-dóm helyett, amely a török megszállás alatt a magyar királyok koronázási temploma volt.
1817-től helyőrségi templomként működött. Belső berendezésének egy része a Mátyás-templomból került át ide, amikor a koronázó főtemplomot a XIX. században utolsó harmadában restaurálni kezdték. A Mátyás-templomból költöztették át azt a különleges értéket képviselő rézoltárt is, amelyet herceg Esterházy Pál nádor a XVII. század végén fogadalomból készíttetett.
A Mária Magdolna-templom sérülten ugyan, de túlélte a második világháborút. Helyreállítására a tervek is elkészültek Lux Kálmán elképzelései szerint, ám az akkori politikai hatalom utasítást adott a lerombolására, s csak a torony menekülhetett meg.
Ez is érdekelhet:
