Magyarország a munkaévek toplistáján: hány évet kell dolgoznunk az életünkből?

Bár mindannyian érezzük, hogy az élet nagy részét munkával töltjük, ritkán gondolunk bele, pontosan mennyi időt is jelent ez összesen. Az Eurostat legfrissebb adatai most választ adnak erre a kérdésre: megmutatják, hány évnyi munkaviszonyra számíthat egy átlagos Magyarországon élő polgár. A statisztikák nemcsak a különbségekre világítanak rá az egyes országok között, hanem fontos társadalmi és gazdasági tendenciákat is tükröznek – például a nemek közötti eltéréseket, vagy a munkával töltött évek fokozatos hosszabbodását.

Egy Magyarországon élő ember – aki 15 éves korától kezdve aktív a munkaerőpiacon – átlagosan 37,4 évet dolgozik élete során, derül ki az Eurostat legfrissebb elemzéséből. Ez az adat nemcsak az ország jelenlegi munkaerőpiaci környezetét tükrözi, hanem azt is, hogy a magyar munkavállalók évtizedeken át a rendszer részei maradnak. Ez az érték valamivel meghaladja az EU-s átlagot, amely 2024-ben 37,2 év volt.

Forrás: Pixabay

Hogyan állunk az EU többi országához képest?

A 37,4 évvel Magyarország az uniós középmezőny felső szegmensében helyezkedik el. Összehasonlításként: a legmagasabb értéket Hollandia érte el, ahol a dolgozók várhatóan 43,8 évet töltenek el munkaviszonyban. Őket követi Svédország (43,0 év) és Dánia (42,5 év). Ezekben az országokban a munkavállalás nemcsak hosszabb, de sokszor stabilabb, részben a fejlettebb szociális ellátórendszereknek és a rugalmasabb munkapiaci modelleknek köszönhetően. A skála másik végén Románia (32,7 év), Olaszország (32,8 év) és Bulgária (34,8 év) szerepelnek, ahol a rövidebb munkaviszony gyakran a magasabb inaktivitási arányokkal, elöregedő társadalommal vagy a fiatalok elvándorlásával hozható összefüggésbe.

Nemek közötti különbség és trendek

Az EU-s statisztikák rávilágítanak arra is, hogy a férfiak és a nők munkával töltött évei között még mindig komoly különbségek mutatkoznak. Átlagosan a férfiak 39,2 évet, míg a nők 35 évet dolgoznak életük során. Magyarországon ez az eltérés szintén jelen van, bár valamivel kisebb mértékben, mint néhány más tagállamban. Míg például Észtországban a nők várható munkaviszonya meghaladja a 42 évet, addig Olaszországban ez csupán 28,2 év, ami több mint 14 év különbséget jelent a két ország között. Ez a szakadék részben kulturális okokból, részben gazdasági tényezőkből fakad: például a gyermeket vállaló nők hosszabb ideig maradnak otthon, vagy alacsonyabb az arányuk a teljes munkaidős foglalkoztatásban.

A legutóbbi tíz év tendenciái alapján az EU-ban egyre tovább dolgozunk: a várható munkaviszony hossza 2,4 évvel nőtt, 2014-ben még csak 34,8 év volt, míg most már 37,2. Ez a növekedés részben a nyugdíjkorhatár emelkedésének, részben pedig a munkaerőpiacon való hosszabb részvételnek köszönhető. Magyarország ebben a folyamatban szintén érintett: az elmúlt években több lépés történt annak érdekében, hogy az idősebb korosztály is aktív maradjon, akár részmunkaidőben, akár vállalkozóként.

Magyarország jelenleg egy olyan pozíciót foglal el az EU-ban, ahol a munkával töltött évek száma meghaladja az átlagot, de még nem éri el az északi országok szintjét. A munkaerőpiac strukturálisan stabil, ugyanakkor kihívásokkal teli: a demográfiai változások, a digitalizáció és a nemek közötti egyenlőtlenségek továbbra is aktuális kérdések.

Érdemes elolvasni:

• Az Európai Bizottság szerint Magyarország versenyképessége a legalacsonyabb az EU-ban
• Valóban tele van ukrán vendégmunkásokkal Magyarország?