Új régészeti látványosság Szegeden a rakparton

A szegedi vár egyik legérdekesebb maradványa, a délkeleti saroktorony, közismertebb nevén a „vízibástya” eddig rejtett részeit is feltárták a Huszár Mátyás rakparton folyó régészeti munkák során.

Ahogy arról korábbi cikkünkben beszámoltunk, július 4-én indult ásatási munkálatok során kezdett körvonalazódni a szegedi vár falának és délkeleti saroktornyának, a vízibástyának a teljes formája. Az első feltárásokkor még csak a víz felé néző része volt látható, de az ásatás előrehaladtával a torony egyre nagyobb része vált láthatóvá.

A régészeti feltárás új eredményei

Molnár Csilla, az ásatás vezetője számolt be, hogy a Huszár Mátyás rakparton végzett munkálatok során sikerült feltárni a vár saroktornyának mindkét felét, így mostantól a járókelők is megcsodálhatják a sarokbástya szinte teljes, köríves formáját. Az ásatások során megállapították, hogy a két építményrész szervesen kapcsolódik egymáshoz, így valószínűsíthető, hogy egyszerre épültek.

MFM Régészeti Osztály munkatársai a Szegedi Vár saroktornya előtt a Huszár Mátyás rakparton. Kép forrása: Facebook / MFM Régészeti Osztály

A falak anyaga és szerkezete is különleges: a sarokbástya függőleges fala alul kiszélesedik, szoknyaszerű formát ölt, ami a szerkezet stabilitását segítette elő. A régészek középkori cseréptöredékeket, padlótéglákat és 19. századi cseréppipákat is találtak, és várják, hogy a további kutatások pontosabb képet adjanak az építés idejéről és a vár életéről.

A szegedi vár történelmi jelentősége

A vár a 16. században az ország legnagyobb, sík vidéki vára volt. Hossza elérte a 330 métert, szélessége pedig 170 métert. Ez különösen jelentős, mivel nem hegyre vagy dombra épült, hanem teljesen sík terepre, ami nehezítette a védelmet: ezért is volt szükség erőteljes falakra, sáncokra és vízzel töltött vizesárkokra.

De la Croix Paitis felmérése a Csillagsáncról 1724-ben. A csillagsánc (más néven csillagvár) egy 16–18. században elterjedt, különleges formájú erődítéstípus, amelyet a modern tűzfegyverek (ágyúk) hatására alakítottak ki. A lényege, hogy az erőd csillag alakú alaprajzot kapott, éles szögben kiugró bástyákkal és sáncokkal. Forrás: Wikimedia Commons

A török kiűzése után a vár a Habsburg-katonaság kezébe került, és a 18. században már inkább katonai raktárként és börtönként működött. A vár és a falak nagy része az 1879-es nagy szegedi árvíz következtében semmisült meg, ugyanis a helyreállítás érdekében szükségessé vált az építmény jelentős részének bontása. A helyiek Ferenc József császárhoz fordultak, hogy az erődítményt a város tulajdonába adományozzák, és az uralkodói döntést követően megkezdődött a vár lebontása. Ennek következtében a falak nagy része eltűnt a városképből.

Az árvíz után Ferenc József császár öt nappal később Szegedre látogatott, és a város lakói számára biztató üzenetet hozott:

„Szeged szebb lesz, mint valaha.”

A mostani feltárások nagyon fontos lépést jelentenek a szegedi vár múltjának megértésében. Ahogy a munkák haladnak, egyre több részlet kerül elő, amelyek segítenek megismerni a város múltjának egy részét. Nem csak a szakembereknek, hanem Szeged lakóinak és az ide látogatóknak is izgalmas lehetőség, hogy közelebbről is megismerjék ezt a történelmi örökséget.

További érdekes cikkeink:

• A Szegedi Katicabogár: Magyarország első tanuló robotja, amely nemzetközi elismerést kapott
• Mi lesz a vendégmunkásokkal? Kínai cég jelentett be váratlanul halasztást magyarországi gigaprojektje kapcsán