1700 éves szarmata sírokat találtak Mórahalmon egy focipálya építése közben

A közelmúltban izgalmas régészeti felfedezés történt a Csongrád-Csanád vármegyei Mórahalom városában. A Móra Ferenc Múzeum régészei egy készülő sportkomplexum területén, két új műfüves focipálya földmunkái közben III. századi szarmata temetőre bukkantak. Az itt talált sírok, gödrök és árkok nem csupán Mórahalom múltját gazdagítják, hanem jelentős történeti-kulturális információval is szolgálnak a régió ókori lakosságának életéről.

Hogy néz ki egy szarmata temető?

A feltárt sírok többsége már bolygatott állapotban volt, így a csontok gyakran másodlagos helyzetben kerültek elő. A sírokban több esetben felfedezhető volt a rönkkoporsós temetkezési szokás: az elhunytakat két részre osztott koporsóba helyezték, amit koporsókapcsok fogtak össze. Ezek a temetkezési módok jól illeszkednek a harmadik század szarmata hagyományaihoz, amelyek során az északról érkezett nomád népesség letelepedett a Dél-Alföld területén.

A leletek között kerámiaedényeket, orsógombokat, vaskéseket, borostyán- és üveggyöngyöket, valamint fibulákat (ruhákat összefogó tűket) is találtak, amelyek fontos információkat árulnak el az egykori viselet és mindennapi élet tárgyi kultúrájáról. Az egyes sírokban előforduló átlagos távolság illetve a csontok állapota azt is mutatja, hogy a korabeli viszonyok és a terület talajviszonyai jelentősen befolyásolták a temetkezési szokásokat.

Más történeti leleteket is találtak a környéken

A Mórahalom környéke gazdag régészeti emlékekben. Az Alsóközpont piactérnél például több szarmata sírt is feltártak már korábban, amelyeket a szegedi múzeum őriz. A homok talaj és a talajvíz okozta gyors korhadás miatt sok sírban a csontmaradványok rossz állapotban kerültek elő, azonban a tárgyi leletek – például edények, kések – alapján egyértelműen meghatározható a sírok korabeli jellege és kulturális kötődése.

Egy jóval későbbi emlék: a „Magyar Maginot-vonal”

Érdekesség, hogy a feltárt területen egy betonbunkert is találtak, amely az 1950-es években kiépített Déli Védelmi Rendszer, más néven a Rákosi-vonal része volt. Ez a körülbelül 630km hosszú védmű Magyarország déli határán húzódott, és a lehetséges jugoszláv támadások elleni védekezés központja volt.

A mostani mórahalmi feltárás, valamint a korábbi régészeti eredmények is alátámasztják, hogy a település környéke már évszázadokkal ezelőtt is jelentős lakott terület volt, ahol a szarmata népesség jelenléte a tárgyi leletek, temetkezési szokások révén is jól nyomon követhető. Mindez nemcsak a helyi, hanem a magyar régészeti örökség fontos része is.

Érdemes elolvasni:

• Évszázadok óta elzárt részt állítanak helyre egy történelmi magyar várban
• 5+1 dolog, ami a népszerű Hunyadi-sorozatban minden történelmi alapot nélkülöz
• Kelták aranya a magyar határ közelében – 2200 éves falu nyomára bukkantak