Az október 6-ai nemzeti gyásznap és Arad vára
Százhetvenkét esztendővel ezelőtt, 1849. október 6-án a magyar honvédsereg egy altábornagyát, tizenegy tábornokát és egy ezredesét kivégezték Aradon, gróf Batthyány Lajost, az első felelős magyar miniszterelnököt, továbbá Fekete Imrét, aki egy gerillacsapat századosaként ténykedett, pedig Pesten.
Nem véletlenül ezen a napon, ugyanis kereken egy évvel előtte, október 6-án végzett a feldühödött bécsi tömeg Latour gróffal, a császári hadügyminiszterrel. Latour szervezte a törvényes magyar kormány elleni első katonai fellépéseket 1848 folyamán, és ugyan halálát a Batthyány vádiratában is tárgyalták, minden osztrák igyekezet ellenére a magyar szálat nem tudták bizonyítani.
A szabadságharc végéhez közeledve, az oroszokkal a háta mögött, a biztos győzelem tudatában a császári főparancsnok, később teljhatalmú kormányzó, Haynau, haditörvényszékek felállítását rendelte el, amelyek sommásan, tehát gyorsított eljárással ítélkeztek. E haditörvényszékek joghatósága katonákra és polgáriakra egyaránt kiterjedt.
A harcok végeztével már nem az elrettentés, hanem a megtorlás, a frusztráció levezetése, a katonai és politikai elit megsemmisítése lett a cél. Ennek a hullámnak vált jelképévé az Aradon kivégzett 13 főtiszt, akik közül négyen kegyelemből golyó által, kilencen kötél által szenvedtek ki.
Az aradi kivégzések sora augusztus 22-én Ormay (Auffenberg) Norbert ezredes felakasztásával kezdődött, és a 13 mártír halála után is folytatódott. Kazinczy Ferenc fiát, Kazinczy Lajos ezredest október 25-én vezették sortűz elé, Ludwig Hauk alezredest 1850. február 12-én küldték a bitó alá. A szintén kivégzésre szánt Lenkey János pedig a várbörtön cellájában 1850. február 8-án, betegség következtében hunyta le örökre a szemét.
A honvédtisztek közül viszonylag kevesen voltak ismertek a közvélemény előtt, így paradox módon a vértanúságuk hozott sokuk számára hírnevet. A mártírok utolsó napjairól tekintélyes terjedelmű feljegyzés maradt az utókor számára, ezekből tudhatjuk, hogy méltóságukat, tartásukat, mélységes megaláztatásuk ellenére, az utolsó percekig megőrizték. A szűklátókörű és felesleges bosszúpolitika az osztrákok számára is csak veszteséget okozott, így tekintélyük külföldön mélypontra jutott, itthon pedig megkezdődött a hosszúra nyúlt passzív ellenállás.
A modern aradi vár 1763-1783 között épült a Maros kanyarulatában, így három oldalrólis a folyó határolja. Alakja hatszögletű, és az egészet csillagszerű külső sáncrendszer veszi körül korszerű fedezékekkel, tüzérségi lőállásokkal, árkokkal erősítve, mely nagyjából 3500 katona és 300 ágyú befogadására volt alkalmas. Az erőd komoly hadműveleti területté egyedül a szabadságharc alatt vált. Jól kiépített védműveinek köszönhetően elfoglalásához nagyobb létszámú, ostomfegyverzettel ellátott haderőre lett volna szükség, amivel a Honvédség nem rendelkezett. Kapuit háromnegyed évnyi ostromzár után, kiéheztetés következtében, 1849 július 1-jén nyitotta meg a magyarok előtt. A vár parancsnoki tisztségét ezután a balesete miatt hátországi feladatokra beosztott Damjanich János látta el egészen augusztus 17-éig, amikor is világosi fegyverletétel után átadta Aradot a cári haderőnek.
Érdemes elolvasniSéta a nagyváradi vár falai között – képgaléria
A vár kazamata – és árokrendszere a kezdetektől fogva alkalmas volt nagyszámú elítélt őrzésére. A napóleoni háborúk során például francia foglyokat, az 1880-as években pedig tekintélyesebb létszámú török rabot őriztek falai között. Az első világháború tájékán a leghíresebb fogvatartottnak Ferenc Ferdinánd gyilkosa, Gavrilo Princip számított. Az erődrendszert a Trianoni békeszerződés óta a román haderő használja laktanyaként, ezért bejárása nem lehetséges, csupán nyílt napok keretében. Az épületkomplexum azonban körbejárható, közelében található az aradi vértanúk emlékoszlopa, mellyel helytállásról, becsületről, alázatról, önfeláldozásról üzennek a mai magyarságnak az aradi honvéd főtisztek:
Lázás Vilmos, Schweidel József, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Poeltenberg Ernő, Török Ignác, Lahner György, Knezić Károly, Nagysándor József, Leiningen-Westerburg Károly, Aulich Lajos, Damjanich János és Vécsey Károly.
A nemzeti gyásznapon az ő emlékük előtt tisztelgünk.
Galéria
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Újra látható lesz a Budavári Palota északi szárnyán a Hungária szoborcsoport
Putyin szerint az ukrajnai háború globális méreteket ölthet
Megtalálták az eddigi legősibb ábécét, és 500 évvel régebbi, mint a korábbi rekordtartó
Űrhajó? Dehogy! Egy tanulmány szerint egy fejlett idegen civilizáció az egész csillagrendszerét terelheti
Létezett a természetben is nukleáris reaktor, és kevesebb, mint 2 milliárd éve még aktív volt
Eddig ismeretlen vulkánt fedeztek fel Magyarországon