A hatalmas komáromi erődrendszer és a Monostori-erőd – képgaléria

A komáromi erődrendszer és a Monostori-erőd. Fotó: Mayer Jácint

Napjainkban Komárom egy államhatárral szétszakított város, melynek a történelmi városmagja ma Szlovákiához tartozik. A települést a Duna szeli ketté. A folyó déli partja, Új-Szőny, csak 1896-ban egyesül az északival, katonai történelme viszont előbbre datálható a két oldalnak, mely Közép-Európa egyik legjobban kiépített védelmi rendszerének számított a 19. században.

A teljes település történelmét nézve a kelták jelenlétét ismerjük elsőként. Az 1. században ugyanezen a helyen feküdt Brigetio, Pannonia provincia legjelentősebb katonai tábora, kikötője és polgárvárosa. Már a római korban is kiemelkedőnek számított, kereskedelmi és stratégiai szereppel bírt a kedvező dunai átkelés szempontjából, valamint a folyón haladó vízi illetve a mellette fekvő szárazföldi közlekedési utak miatt. Mindemellett a település a Római Birodalmat határoló limes romanus része is volt. A rómaiak után avar fennhatóságú terület volt, őket követik végül a honfoglaló magyarok.

A komáromi erődrendszer és a Monostori-erőd. Fotó: Mayer Jácint

Krónikáink szerint Árpád vezér földadományozása után Vág és Duna torkolatához nagyon hamar várat épített Ketel fia Alaptolma.

Az idő előrehaladtával az 1200-as évek derekán az eredeti földvárat kővár váltja. Amikor a török veszély eléri a térséget ismét egy újonnan átépített, erős vár várja az ostromlókat. A török hódoltság időszakában Komárom határvár a Magyar Királyság és az oszmán félhold által ellenőrzött területek között. Komoly harcok zajlanak a napóleoni hadjárat alatt is, de a legnagyobb összecsapások az 1848-49-es szabadságharc alatt érik Komáromot, mindig a magyar védők dicsőségét hozva. A szabadságharc utolsó fegyvertényeként itt szüntetik be a harcot honvédeink az általános amnesztiát elnyerve, a további vérontást elkerülendően, le nem győzetve. Ebben az időszakban az északi part jelenti még a várat magát, és ennek fedezetét segítő védműveket találunk szemben, a szőnyi oldalon.

A komáromi erődrendszer és a Monostori-erőd. Fotó: Mayer Jácint

1850-től új építési munkálatok kezdődnek, melyek a komáromi erődrendszer egészére kiterjednek.

A rendszer részét a Duna bal partján a mostani szlovák oldalon, a várost kerítő Nádor-vonal erődláncolata, az Új- és Óvár, a Vág folyón túli övezet alkotja, valamint a jobb parton, a mostani Magyarországon a Monostori-erőd, a Csillagerőd és az Igmándi-erőd. A nagyarányú építkezés első, legnagyobb üteme 1871-ben fejeződik be a Monostori-erőd elkészültével. Ezt követően1871 és 1877 között megépül még az Igmándi-erőd és ezzel válik teljessé az erődrendszer.

Érdemes elolvasniGyőrben jártunk, a folyók városának falai közt

A Monostori-erőd

A komáromi erődrendszer és a Monostori-erőd. Fotó: Mayer Jácint

Közép-Európa legnagyobb újkori erődjének méretei tényleg lenyűgözőek. 25 hektárt foglal el, 640 helyiség van benne, előfordult, hogy egyszerre nyolcezer katona állomásozott itt. A tervezők alaposan átgondolták a Monostori-erőd építését, minden lehetséges hadi szituációra felkészültek. Az erőd kőfalaiból meglehetősen kevés látszik csak, ugyanis a föld alá süllyesztett épületek tetejét két-három méter vastag földréteggel fedték be, ezzel is csökkentve a lehetséges támadási felületeket.

Zegzugos a felszínen, és belül is egyszerű elveszni a többszintes, szerteágazó és több kilométer hosszú kazamatarendszerében, mely még a legutolsó kis helységeiből is a védelem előnyét igyekszik biztosítani.

A komáromi erődrendszer és a Monostori-erőd. Fotó: Mayer Jácint

Megtekinthetjük kiállításait, választhatunk vezetést, de vannak szabadon megtekinthető részek is. Az Északi bástya belső udvarának rendkívül jó az akusztikája, ezért itt szabadtéri színi előadások tartására alkalmas színpadot létesítettek, de a hatalmas udvar számtalan egyéb rendezvény színhelyéül is szolgál. Megtekintése közel egész napos elfoglaltságot is jelenthet.

A komáromi erődrendszer és a Monostori-erőd. Fotó: Mayer Jácint

A komáromi erődrendszer nekünk, egyszerű laikusoknak hasonló stílusjegyeket mutat minden objektumában. Az építészeti stílus azonban a valóságban eltér.

Míg a Duna balparti Óvárban középkori részletekkel is találkozhatunk, addig a legkésőbbi, Igmándi-erőd már formájában és szerkezetében is nagyon eltérő. Ma a „Csillag” tartja kapuit zárva előttünk helyreállítási munkák miatt, a többi rész látogatható nyitva tartási időben. A szlovák oldal történelmi belvárosa ma is magyar arculatát mutatja.